2009. április 06., 11:132009. április 06., 11:13
Az Oxfordi Egyetem kutatói az 1,8 millió évvel ezelőtt kezdődött és 10 ezer évvel ezelőttig tartó pleisztocén korban a mai Brit-szigetek területén élt nagymacskák családfájára voltak kíváncsiak. Ennek érdekében számos európai és észak-amerikai ősmaradványból vett DNS-mintát vizsgáltak meg. A genetikai vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az ősi, kihalt állatok nagyon közeli rokonságban álltak a mai oroszlánokkal. Ezek az őslények úgy nézhettek ki, mint a mai oroszlánok szuperméretű változatai, hiszen testük legalább 25 százalékkal volt nagyobb a ma élő állatoknál.
Az amerikai kontinensen élő példányoknak ráadásul hosszabb lábaik voltak, melyek a kitartó futáshoz alkalmazkodtak. A barlangrajzok alapján lenyűgöző ragadozók voltak, bár a hímeknek valószínűleg nem volt sörényük. A DNS-vizsgálatok szerint a pleisztocén oroszlánok genetikai szempontból két alcsoporthoz tartoztak. Egyiket az Eurázsia északi részét, valamint Alaszka és Yukon területét benépesítő oroszlánok alkották, míg a másik csoportba az Észak-Amerika déli részéről származó oroszlánok tartoznak.
Ezt a mai szemmel nézve szokatlan elterjedést a jégkorszaki ősföldrajzot ismerve érthetjük meg: ekkor még szárazföldi híd kötötte össze Szibéria és Alaszka területét, ami lehetővé tette, hogy az oroszlánok könnyen eljussanak Európából Észak-Amerikába. Ott aztán néhány helyen az észak-amerikai jégtakaró megszakította a migrációs útvonalat, ami magyarázatul szolgálhat a két genetikailag elkülönülő csoport megjelenésére. (A pleisztocén során bekövetkezett tengerszintcsökkenés nemcsak Szibéria és Alaszka között tette lehetővé az átkelést, hanem a brit terület és az európai kontinens között is.)
A pleisztocén oroszlánok súlya meghaladhatta a 3 mázsát. A mai oroszlánok legnagyobb súlya 250 kilogramm. A brit és az európai pleisztocén oroszlánok, akárcsak észak-amerikai kortársaik az afrikai szavannáktól nagyon eltérő világban éltek, pedig ezekhez a nagymacskákhoz ma leginkább ezt a környezetet társítjuk. A pleisztocén során a Brit-szigetek tájképe például inkább a mai orosz sztyeppe jeges tundrájához hasonlított.
Ezeken a területeken hatalmas méretű állatok, például mamutok, gyapjas orrszarvúk és óriásszarvasok népes csordái vándoroltak, mígnem 13 ezer évvel ezelőtt az oroszlánok ezekkel a nagy növényevőkkel együtt eltűntek egy tömeges kihalási katasztrófa következtében. E kihalás kiváltóokai még mindig vitatottak, de valószínű, hogy valamilyen módon a korai emberek is hozzájárultak az eseményekhez.
A most ismertetett kutatás is segíthet világosabb képet festeni arról, hogyan boldogultak ezek a nagy állatok, mielőtt a kihalás bekövetkezett. Az oroszlánokról például a mitokondriális DNS-vizsgálat alapján kiderült, hogy 30–40 ezer évvel a kihalásuk előtt genetikai változatosságuk jelentős részét elveszítették.
Ez történhetett lokális kihalás és bizonyos területek újra birtokbavétele miatt, vagy pedig azért, mert néhány oroszláncsoport előnyre tett szert a többivel szemben, és így fokozatosan kiszorította, felváltotta őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok