
Beadványok özönével bombázzák a törvényhozókat és a médiát a rabok Romániában, embertelennek tartva a fogvatartási körülményeket.
2015. február 06., 12:002015. február 06., 12:00
A panaszok többsége elsősorban a túlzsúfoltságot kifogásolja. Miközben az uniós jogszabályok legkevesebb négy négyzetméteres területet írnak elő egy rab számára, a hazai börtönökben kilenc-tíz embert is bezsúfolnak egy kilenc négyzetméteres zárkába.
A helyhiány miatt gyakori, hogy a fogvatartottak HIV-fertőzöttekkel, tuberkulózisban szenvedőkkel kénytelenek megosztani cellájukat, ahol ráadásul együtt töltik büntetésüket a csalásért, illetve az emberölésért elítéltek.
A média célkeresztjébe került börtönök többsége lepattant munkásszálóhoz hasonlít, ahol a rozsdás vezetékeken érkező ivóvizet a foglyok harisnyával szűrik át a férgek és az iszap miatt. „Képzeljék csak el, amint nyolc ember a nap huszonnégy órájában kénytelen összezárva élni, enni, aludni, a szükségét végezni ugyanabban a cellában. És még csodálkozunk, hogy csak a galati börtönben öten követtek el öngyilkosságot az elmúlt két évben?” – nyilatkozta az egyik hírtévének egy fogvatartási intézet volt lakója, aki szabadulása után beperelte az országos büntetés-végrehajtási parancsnokságot (ANP).
Hozzá hasonlóan több tucatnyi romániai rab fordul rendszeresen jogorvoslatért az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely tavaly kétszázezer, 2013-ban 220 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte az államot a börtönkörülmények miatt.
A napokban például Sorin Apostu volt kolozsvári polgármesternek adtak igazat Strasbourgban – a korrupció miatt elítélt, többek között a cellák telítettségére, az elégtelen fűtésre és világításra panaszkodó politikus azonban kárpótlást nem kapott.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a börtönkörülményekről jobbára azután kapott lábra élénk közvita, hogy az elmúlt időszakban számos politikust, üzletembert, futballklubvezetőt sújtottak letöltendő szabadságvesztéssel. (Korrupció miatt jelenleg háromszázan ülnek Romániában).
Márpedig a „hétköznapi” foglyok nem egyszer felrótták, hogy olyan kaliberű sorstársaik, mint például Adrian Năstase volt kormányfő vagy Gigi Becali egykori európai parlamenti képviselő, dúsgazdag futballmágnás megkülönböztetett bánásmódban részesült.
A román büntetés-végrehajtási intézet tisztában van a súlyosbodó problémákkal, ám azt mondja, hogy megfelelő források hiányában képtelen tűrhető ellátást biztosítani a fogvatartottak számára. Miközben az ország börtöneiben jelenleg mintegy 30 ezer rab tölti büntetését – köztük tizenegy magyar állampolgár –, további tizenegyezer zárkahelyre volna szükség.
Az ANP szerint részben enyhítené a helyhiányt egy új fogvatartási intézet megépítése, ennek költsége azonban mintegy százmillió euróra rúg. Ekkora kiadásra nem futja az ország költségvetéséből, emiatt a börtönök olvasótermeket, melléképületeket, sőt istállókat alakítanak át zárkává.
A kényszermegoldások azonban lényegesen nem könnyítenek a rabok körülményein, akiknek petíciói nyomán a román parlament kihágásokat kivizsgáló bizottsága a jövő hétre „perzsára rendelte” az igazságügy-minisztert és az ANP parancsnokát a helyzet orvoslása érdekében.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!