Halálünnep vagy pótfarsang? – Halloweenellenes tiltakozás

A Családért és Alkotmányért Koalíció, amely 28 civil szervezetet tömörít, azzal vádolja a minisztériumot, hogy nem tartja be az oktatási törvényt, amikor engedélyezi és ösztönzi, hogy a diákok számára megszervezzék az angolszász területek október végi hagyományos ünnepét a hazai tanintézetekben.

„A félelmet állítja középpontba a halloween”

A koalíció, amelynek célja, hogy „a román nép hagyományos értékeit népszerűsítse”, levelében rámutat, „mélységes aggodalommal tölti el, hogy a román oktatási rendszer keretében a félelmet, sötétséget és halált középpontba állító rendezvényeket tartsanak. A civil szervezetek úgy vélekednek, „okkult hagyományokat” táplál és éltet a halloween, amely a terrort, kegyetlenséget ösztönzi, megünneplésével a gyerekek a varázslás és sátánizmus világával kerülnek kapcsolatba.

A romániai iskolákban az elmúlt években ugyanis széles körben elterjedt, hogy megtartsák a kelta eredetű ünnepet. A tiltakozók szerint ellentmond ez a gyakorlat Románia alkotmányának és a tanügyi törvénynek, amelyben az szerepel, hogy „a nemzeti identitás megőrzését és továbbadását, valamint a román nép kulturális értékeit” kell népszerűsíteni az oktatásban.

A civil szervezetek levelükben azt írják, az elmúlt években több ízben tiltakoztak az oktatási minisztériumnál a halloween megtartása ellen, arra kérve a szaktárcát, tegyen lépéseket a román hagyományoktól idegen ünneplés visszaszorítására, viszont sem a minisztérium, sem a tanfelügyelőségek nem tettek semmit ez ügyben, sőt évről évre egyre több iskolában tartanak halloween-ünnepségeket.

„Felhívjuk az oktatási minisztérium figyelmét, hogy amennyiben nem segítenek visszaszorítani a gyerekek és fiatalok lelki egészségét és harmóniáját veszélyeztető ünnepségeket, kénytelenek leszünk beperelni” – írta a koalíció.

Egyfajta őszi jelmezbál

Egyfajta pótfarsangként működik nálunk a kelta gyökerű ünnep, amelynek megvannak a veszélyei is: többek közt az, hogy háttérbe szorulnak a saját néphagyományokra épülő ünnepeink – nyilatkozta korábban munkatársunknak Barabás László marosvásárhelyi néprajzkutató. Rámutatott, minden kultúra és az emberiség egyik fő kérdése általában a halál és az élet. Nem beszélve arról, hogy a természet is folyamatos körforgásban van, „meghal és újjászületik”, ilyenkor, mindenszentek ünnepén pedig elmúlóban van.

„Az ünnepek és rítusok legősibb rendje is ehhez kapcsolódik: az idő kultúrájához, a halálhoz és az újjászületéshez. S ez már így volt a kelták idején is” – fejtette ki. Az angol halloween szó szerinti fordításban a mindenszentek előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet, vagyis „a nyár végét”, és ilyenkor hódoltak a napisten és a holtak ura előtt.

Áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. A családok őseit meghívták az otthonokba, miközben az ártó szellemeket megpróbálták távol tartani. Ez a törekvés vezetett a jelmezviselés szokásához is: ha félelmetesnek tűntek, a gonosz lelkeket is el tudták riasztani.

Barabás László szerint a magyar néphitben is megvan, hogy a halottak visszajárnak a halottak napja környékén. A néprajzkutató elismeri, gyerekkorában bizony ő is vitt ki töklámpást a temetőbe, pedig akkor még senki sem ismerte mifelénk a halloweent, amely egyre inkább terjed szerte a világon. „Főként iskolákban szerveznek a halloweenhez kapcsolódó ünnepi eseményeket. Igaz, az emberi léleknek szüksége van a szertartásokra, rítusokra, ünnepekre, ilyenkor ősszel meg kevesebb az esemény, talán éppen ezért terjednek a halloween-bulik is, egyfajta őszi jelmezbálként” – mutatott rá a néprajzkutató.