Hagyományos cigány foglalkozások közszemlén

A Hargita Megyei GELEM GELEM Egyesület szervezte rendezvényen 45 roma fiatal vesz részt képzéseken, és június 4-éig hagyományos cigány foglalkozásokat mutatnak be a Szakszervezetek Művelődési Házának előterében, hogy népszerűsítsék, megismertessék ezeket a nagyközönséggel.

A hétfőn elindult program révén hagyományos cigány kézműves – vesszőkosárfonó, illetve vessző- és cirokseprűkötő – tanfolyamokat szerveztek, amelyeken a megyéből 15-15, 12–17 év közötti fiatal vesz részt. Az ismereteket 120-120 elméleti és gyakorlati órában sajátíthatják el 2-2 kézműves oktatásával. Emellett roma nyelvtanfolyamot is szerveztek, amelyen 10 fiatal és 5 felnőtt vesz részt, a program értéke közel 210 ezer lej, amelyet a 2009–2014-es EGT-támogatásokból finanszíroznak.

Az EGT pénzügyi alapot az Európai Unió 15 tagországának társadalmi és gazdasági fejlesztésére hozta létre és tartja fenn Izland, Liechtenstein és Norvégia. A foglalkozások kiállítására nemcsak a roma fiatalokat várják, hanem minden érdeklődőt szívesen látnak.

Míg a diákok az elméleti képzésen a cirokseprűkötés mikéntjével ismerkedhettek meg, az előtérben már berendezkedtek a különböző foglalkozások. Többek között láttunk fakanál-, mézespogácsa-, ékszer-, csatornakészítőt, vesszőseprű- és cirokseprűkötőt, illetve kosárfonót is. Jóni Géza, a megyei romaszövetség elnöke kiemelte, szeretnének táncbemutatót is tartani, a képzésen résztvevő fiataloknak pedig különböző kulturális programokat is szerveznek.

A foglalkozások kiállításán szólítottuk meg a csíkszentmártoni Budi Zoltánt, aki immár 25 esztendeje foglalkozik kosarak készítésével. Mint mondta, még édesapjától tanulta a mesterséget, és beavatott a munkafolyamat részleteibe is: a megfelelő ágak begyűjtése után két napig hagyják száradni a vesszőket, hogy ne törjenek, azt követően fognak csak neki a kötésnek.

Először a kosár gerincét képező karikát készítik el, majd a kigyalult vesszőkkel hozzálátnak a fonáshoz. Ha minden készen áll mintegy három órát vesz igénybe a fonás. Többféle kosarat is készítenek, zöldségeknek, kenyértésztának. Budi Zoltán megjegyezte, egyre kevesebben vásárolnak kosarat, így elsősorban megrendelésre dolgoznak.

Nisztor Teréz napi munkája mellett mézespogácsa- és cukorkakészítéssel is foglalkozik, az édességeket a környékbeli búcsúkon értékesíti – áprilistól egészen decemberig jár az egyházi ünnepekre.

A csíkrákosi asszony elmondta, nem szüleitől tanulta a mesterséget, hanem kedves ismerősétől, Sinka Erzsébettől húsz évvel korábban, azóta pedig közösen dolgoznak. A pogácsák elkészítése több napot vesz igénybe, mivel egy nappal korábban főzik meg a szükséges szirupot, a sütés után pedig hagyják kihűlni a tésztát, csak azután jöhet a festés és díszítés. Időigényessége miatt ugyan nem tudja bemutatni a mesterségét a helyszínen, viszont szívesen mesélt róla bárkinek.