Erdélyi „mágnesváros”. Ha tehetnék, a legtöbben Brassóba költöznének
Fotó: Tuchiluș Alex
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói. Immár második éve Brassó a listavezető, de a jelenleg körvonalazódó trend szerint a nagyobb városok népszerűsége visszaszorulóban van. A „dobogó” első két helyét erdélyi városok foglalják el.
2026. június 17., 16:412026. június 17., 16:41
Továbbra is Brassó az a város, ahol a romániai lakosság legnagyobb része a legszívesebben élne – derül ki a Jövőbe Látó Városok Intézete által közzétett, a városi vonzerőt mérő index 2026-os kiadásából. A második helyen Kolozsvárt találjuk, és érdekes fejlemény, hogy az erdélyi városok által „leuralt” top10-ben a dobogó harmadik fokán Konstanca áll – a tengerparti megyeszékhely három helyet előrelépve kaparintotta meg a bronzérmet. Az első ötbe még Temesvár és Nagyszeben fért bele.
A 10 legvonzóbb város, amelyben a romániaiak lakni szeretnének:
A 2024-es kiadáshoz képest a legnagyobb pontszám-növekedést Szörényvár, Slatina, Târgu Jiu és Nagybánya érte el – irányította rá a figyelmet a Mediafax hírügynökség.
Ezek mind kis- vagy közepes méretű városok. Ezzel szemben Nagyvárad, Szeben, Kolozsvár és Brassó enyhe pontszámcsökkenést regisztrált, bár továbbra is a rangsor élén állnak.
A nagyvárosokban tapasztalható magas megélhetési költségek, a forgalom és a mindennapi nyomás arra készteti az embereket, hogy újra fontolóra vegyék a 60–100 000 lakosú városokat. Ezek jobb levegőt, kezelhetőbb forgalmat, megfizethetőbb lakásokat és több zöldterületet kínálnak” – értékelt Florian Filat, a toplistát összeállító szervezet ügyvezető igazgatója.
A városok vonzerejét befolyásoló fő tényezők amúgy továbbra is
A rangsor egy 2026 áprilisában, országos szinten 1200 válaszadóból álló online felmérés alapján készült. A módszertan két dimenziót vett figyelembe: a költözési szándékot és az életminőségre vonatkozó általános véleményt.
Idén körülbelül tízezer lakos választhatja új otthonául Románia migrációs szempontból jelenleg legvonzóbbnak tartott erdélyi városát. A legnépszerűbb megyeszékhelyek rangsorában az első öt helyezett erdélyi-partiumi-bánsági település.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Világzenei csemegék Kenyából, Mongóliából, Grúziából és Dél-Amerikából, balkán bulik, táncszínházi előadás, népzenei mesterkurzus, népdal- és néptánc oktatás, filmvetítések. Csak néhány kulcsszó, ami segít elképzelni a Méra Világzenei Csűrfesztivált.
Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy folyamatosan igazat adnak neki, torz képet alakíthat ki saját életéről.
A padlizsán, amit Erdélyben román hatásra „vinete” vagy „vineta” szóval illetnek, évezredes utat járt be Indiától a Kárpát-medencéig – ma a balkáni krémek, a görög moussaka és a török sültek nélkülözhetetlen alapanyaga.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!