
Fotó: A szerző felvétele
2011. június 07., 09:532011. június 07., 09:53
A budapesti Millenáris Parkban szervezett négynapos fesztivált ki is használták a valódi ínyencségekre vágyók, főleg hogy nemcsak a legjobb éttermek, de a sajt-, sonka- és egyéb delikátesszel-kereskedők, valamint a legelismertebb borászok és pálinkakészítők is jelen voltak standjaikkal. A hőség ellenére már napközben is nagy volt a nyüzsgés, estére viszont kisebb sorok alakultak ki a népszerűbb standok előtt. A pultokra kitéve szinte mindenhol kínáltak apró kóstolókat, így már az egzotikus sajtokból, a hungarikum sonkákból és kolbászokból,vagy a valódi gyümölcsből készült, fahéjjal, borssal vagy egyéb fűszerrel „megbolondított” lekvárokból falatozva jól lehetett lakni. A kereskedőkkel vagy termelőkkel elbeszélgetve pedig rengeteg új információhoz juthatott a látogató. A higiéniai szempontok mellett a vásárlás gyorsaságán is sokat segített, hogy fizetni csakis a belépőjeggyel együtt kapott fesztiválkártyával lehetett. Ezeket több standon is tetszőleges összeggel lehetett feltölteni, majd vásárláskor a kártyát csak oda kellett tartani a valamennyi pulton megtalálható leolvasóegységhez.
Az éttermek általában a menüjük két-három legsajátosabb ételét kínálták: a valódi kulináris kalandokat kínáló, tisztességes kóstolóadagokhoz pedig az étlap-ár töredékéért lehetett hozzájutni. A borkóstolás menete sem volt a véletlenre bízva, mindenhova a szintén a belépéskor kapott elegáns poharat kellett tartani, amelyeket aztán folyamatosan újra és tisztára lehetett cserélni. Az összesen több száz borfajtából álló kínálat sokat segíthetett a következő borvásárlásokkor, de a féldecis vagy egydecis kóstolóadagok révén exkluzív, a kiskereskedelemben ritkán kapható csúcsborokat is meg lehetett ízlelni. Azt pedig, hogy miként sajátítsuk el a borkóstolás művészetét, olyan nagynevű szakemberek okították, mint a különböző utazási és gasztronómiai csatornákon feltűnő francia Isabelle Legeron.
Kiss Csaba, Budapest
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
szóljon hozzá!