Az első világháború id. Kováts István fotográfus szemével címmel nyílt kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. Id. Kováts István Marosújváron született 1881-ben, onnan Gyergyószentmiklósra került fényképészként, majd Székelyudvarhelyen Ferenczy Lukáccsal közösen, később önállóan működtette a fényképészetet – mondta el a szerdai eseményen ifj. Kováts Árpád, a fotográfus dédunokája.
2015. január 23., 12:252015. január 23., 12:25
A fényképész az ezerkilencszázas évek elején építette meg az úgynevezett napfényműtermet – a terem egyik oldala és a teteje is üvegből van – a kor elvárásainak megfelelően. Ez a napfényműterem ma is működik Udvarhelyen, egyike a keveseknek Európában.
Az ide betérő régi géppel, régi technikával, régi hátterekkel fekete-fehér képet készíttethet, amelyet kézi kidolgozással készítenek el. A fényképezés mestersége apáról fiúra öröklődik, így mindig akad a családban, aki továbbvigye. Ifj. Kováts Árpád elmondta, a család több mint nyolcvanezer negatívot őriz – ezeket már a kezdetektől archiválták: mindig leírták, hogy hol fényképezték, mit ábrázol, és mikor készült.
Bakák mindennapjai
Id. Kováts István a 82. császári és királyi gyalogezred katonájaként és fényképészeként vett részt a háborúban. Végigjárta a romániai, galíciai és észak-olaszországi frontvonalakat – a kiállításon ötven fénykép látható közel négyszáz, itt készített felvételéből. Ezeken megjelennek a bakák mindennapjai, táborhelyek, lövészárkok, temetés, romok és gépi roncsok.
„Többféle szemszögből közelítette meg és mutatja be a háború arcait. Éles csatajelenet nincs köztük, hiszen nem úgy kell elképzelni, hogy előkapott egy digitális gépet és kattogtatott vele, hanem falábon álló, nagyobb szerkezettel fényképezett” – magyarázta a tárlat kapcsán ifj. Kováts Árpád. Hozzátette, ezeket a felvételeket dédapja mind üveglemezre fényképezte, és kényesebb volt, minthogy a csata hevében kiálljon a szerkezettel, bebújjon a drapéria alá, beállítsa az élességet és exponáljon. Inkább a front mögötti felvételek ezek, de az is látható, amikor a katonák a csatába indulnak vagy lőnek.
Háromdimenziós fotók
A tárlaton tizenkét sztereofotót is meg lehet tekinteni. „Már az ezernyolcszázas évek végén létezett háromdimenziós technika, és nemcsak id. Kováts Istvánnál, hanem a kor más fényképészeinél is fellelhető pár ilyen sztereofelvétel. Ezeket a sztereókat elkészítettük modern változatban is, a vörös és kék szemüvegekkel meg is lehet őket tekinteni – sikerült beszerezni egy ezerkilencszázból való sztereoszkópot, ezt is kipróbálhatják a kiállításra ellátogatók” – hangzott el a tárlatnyitón.
Csíkszereda Székelyudvarhely után második állomása a vándorkiállításnak, amely február 15-éig látogatható a Csíki Székely Múzeumban. Ezután Csepelen, majd Komáromban tekinthető meg a kiállítás. Id. Kováts István 1906-tól Székelyudvarhelyen munkálkodott, az 1920-as évektől kezdve Haáz Ferenc Rezső etnográfus rajztanárral együtt bejárta a Székelyföldet, s falvakat, viseleteket, hagyományokat örökített meg.
Felvételeit a néprajztudomány is számon tartja, de művelődés- és tudománytörténeti forrásértékű a kisvárosi társas élet mozzanatainak rögzítése. Gyűjteményében található számos fénykép a Székelyudvarhelyen megfordult írókról – Tamási Áron, Nyírő József, Móricz Zsigmond, Benedek Elek, Áprily Lajosról, valamint az ott élt Tompa Lászlóról és Tomcsa Sándorról. A fényképész 1942-ben hunyt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!