Front mögötti felvételek

A fényképész az ezerkilencszázas évek elején építette meg az úgynevezett napfényműtermet – a terem egyik oldala és a teteje is üvegből van – a kor elvárásainak megfelelően. Ez a napfényműterem ma is működik Udvarhelyen, egyike a keveseknek Európában.

Az ide betérő régi géppel, régi technikával, régi hátterekkel fekete-fehér képet készíttethet, amelyet kézi kidolgozással készítenek el. A fényképezés mestersége apáról fiúra öröklődik, így mindig akad a családban, aki továbbvigye. Ifj. Kováts Árpád elmondta, a család több mint nyolcvanezer negatívot őriz – ezeket már a kezdetektől archiválták: mindig leírták, hogy hol fényképezték, mit ábrázol, és mikor készült.

Bakák mindennapjai

Id. Kováts István a 82. császári és királyi gyalogezred katonájaként és fényképészeként vett részt a háborúban. Végigjárta a romániai, galíciai és észak-olaszországi frontvonalakat – a kiállításon ötven fénykép látható közel négyszáz, itt készített felvételéből. Ezeken megjelennek a bakák mindennapjai, táborhelyek, lövészárkok, temetés, romok és gépi roncsok.

„Többféle szemszögből közelítette meg és mutatja be a háború arcait. Éles csatajelenet nincs köztük, hiszen nem úgy kell elképzelni, hogy előkapott egy digitális gépet és kattogtatott vele, hanem falábon álló, nagyobb szerkezettel fényképezett” – magyarázta a tárlat kapcsán ifj. Kováts Árpád. Hozzátette, ezeket a felvételeket dédapja mind üveglemezre fényképezte, és kényesebb volt, minthogy a csata hevében kiálljon a szerkezettel, bebújjon a drapéria alá, beállítsa az élességet és exponáljon. Inkább a front mögötti felvételek ezek, de az is látható, amikor a katonák a csatába indulnak vagy lőnek.

Háromdimenziós fotók

A tárlaton tizenkét sztereofotót is meg lehet tekinteni. „Már az ezernyolcszázas évek végén létezett háromdimenziós technika, és nemcsak id. Kováts Istvánnál, hanem a kor más fényképészeinél is fellelhető pár ilyen sztereofelvétel. Ezeket a sztereókat elkészítettük modern változatban is, a vörös és kék szemüvegekkel meg is lehet őket tekinteni – sikerült beszerezni egy ezerkilencszázból való sztereoszkópot, ezt is kipróbálhatják a kiállításra ellátogatók” – hangzott el a tárlatnyitón.

Csíkszereda Székelyudvarhely után második állomása a vándorkiállításnak, amely február 15-éig látogatható a Csíki Székely Múzeumban. Ezután Csepelen, majd Komáromban tekinthető meg a kiállítás. Id. Kováts István 1906-tól Székelyudvarhelyen munkálkodott, az 1920-as évektől kezdve Haáz Ferenc Rezső etnográfus rajztanárral együtt bejárta a Székelyföldet, s falvakat, viseleteket, hagyományokat örökített meg.

Felvételeit a néprajztudomány is számon tartja, de művelődés- és tudománytörténeti forrásértékű a kisvárosi társas élet mozzanatainak rögzítése. Gyűjteményében található számos fénykép a Székelyudvarhelyen megfordult írókról – Tamási Áron, Nyírő József, Móricz Zsigmond, Benedek Elek, Áprily Lajosról, valamint az ott élt Tompa Lászlóról és Tomcsa Sándorról. A fényképész 1942-ben hunyt el.