
Az első világháború id. Kováts István fotográfus szemével címmel nyílt kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. Id. Kováts István Marosújváron született 1881-ben, onnan Gyergyószentmiklósra került fényképészként, majd Székelyudvarhelyen Ferenczy Lukáccsal közösen, később önállóan működtette a fényképészetet – mondta el a szerdai eseményen ifj. Kováts Árpád, a fotográfus dédunokája.
2015. január 23., 12:252015. január 23., 12:25
A fényképész az ezerkilencszázas évek elején építette meg az úgynevezett napfényműtermet – a terem egyik oldala és a teteje is üvegből van – a kor elvárásainak megfelelően. Ez a napfényműterem ma is működik Udvarhelyen, egyike a keveseknek Európában.
Az ide betérő régi géppel, régi technikával, régi hátterekkel fekete-fehér képet készíttethet, amelyet kézi kidolgozással készítenek el. A fényképezés mestersége apáról fiúra öröklődik, így mindig akad a családban, aki továbbvigye. Ifj. Kováts Árpád elmondta, a család több mint nyolcvanezer negatívot őriz – ezeket már a kezdetektől archiválták: mindig leírták, hogy hol fényképezték, mit ábrázol, és mikor készült.
Bakák mindennapjai
Id. Kováts István a 82. császári és királyi gyalogezred katonájaként és fényképészeként vett részt a háborúban. Végigjárta a romániai, galíciai és észak-olaszországi frontvonalakat – a kiállításon ötven fénykép látható közel négyszáz, itt készített felvételéből. Ezeken megjelennek a bakák mindennapjai, táborhelyek, lövészárkok, temetés, romok és gépi roncsok.
„Többféle szemszögből közelítette meg és mutatja be a háború arcait. Éles csatajelenet nincs köztük, hiszen nem úgy kell elképzelni, hogy előkapott egy digitális gépet és kattogtatott vele, hanem falábon álló, nagyobb szerkezettel fényképezett” – magyarázta a tárlat kapcsán ifj. Kováts Árpád. Hozzátette, ezeket a felvételeket dédapja mind üveglemezre fényképezte, és kényesebb volt, minthogy a csata hevében kiálljon a szerkezettel, bebújjon a drapéria alá, beállítsa az élességet és exponáljon. Inkább a front mögötti felvételek ezek, de az is látható, amikor a katonák a csatába indulnak vagy lőnek.
Háromdimenziós fotók
A tárlaton tizenkét sztereofotót is meg lehet tekinteni. „Már az ezernyolcszázas évek végén létezett háromdimenziós technika, és nemcsak id. Kováts Istvánnál, hanem a kor más fényképészeinél is fellelhető pár ilyen sztereofelvétel. Ezeket a sztereókat elkészítettük modern változatban is, a vörös és kék szemüvegekkel meg is lehet őket tekinteni – sikerült beszerezni egy ezerkilencszázból való sztereoszkópot, ezt is kipróbálhatják a kiállításra ellátogatók” – hangzott el a tárlatnyitón.
Csíkszereda Székelyudvarhely után második állomása a vándorkiállításnak, amely február 15-éig látogatható a Csíki Székely Múzeumban. Ezután Csepelen, majd Komáromban tekinthető meg a kiállítás. Id. Kováts István 1906-tól Székelyudvarhelyen munkálkodott, az 1920-as évektől kezdve Haáz Ferenc Rezső etnográfus rajztanárral együtt bejárta a Székelyföldet, s falvakat, viseleteket, hagyományokat örökített meg.
Felvételeit a néprajztudomány is számon tartja, de művelődés- és tudománytörténeti forrásértékű a kisvárosi társas élet mozzanatainak rögzítése. Gyűjteményében található számos fénykép a Székelyudvarhelyen megfordult írókról – Tamási Áron, Nyírő József, Móricz Zsigmond, Benedek Elek, Áprily Lajosról, valamint az ott élt Tompa Lászlóról és Tomcsa Sándorról. A fényképész 1942-ben hunyt el.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!