2008. március 28., 00:002008. március 28., 00:00
Egy órával kevesebbet alszunk a hétvégén: vasárnap hajnalban, a nyári idõszámításnak megfelelõen hatvan perccel elõretekerjük az órákat, 2 óra 59 perc után nem három, hanem négy óra lesz a hivatalos idõ. A világ több mint száz országában alkalmazzák – energiatakarékossági megfontolásból – a télitõl egy órával eltérõ nyári idõszámítást, de korántsem egységesen világszerte: nem állítják át az órákat például Kínában, Japánban és Indiában sem, és Afrikában is alig néhány államban létezik nyári idõszámítás. Romániában elõször 1932 és 1942 között vezették be, majd 1979 óta ismét alkalmazzuk, tehát egy emberöltõ óta tekergetjük évente kétszer az óramutatókat elõre-hátra anélkül, hogy kutatási eredmények igazolnák, valóban energiát takarítunk meg ezzel. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) munkatársa, Valentina Cojocaru szerint ugyanis nálunk nem készült ilyen felmérés. Egy, az Egyesült Államokban februárban megjelent tanulmány szerint viszont az óra átállításával nõ az energiafogyasztás, mert a korábban kelõk a fûtést is többet használják a hûvösebb tavaszi reggeleken, illetve nyáron a légkondicionálók huzamosabb használata miatt magasabb az áramfogyasztás.
A nyári idõszámítás hasznosságát nem elõször kérdõjelezik meg. Az órák átállítását elõször Benjamin Franklin javasolta párizsi követsége alatt, egy 1784-ben megjelent szatirikus felhívásban. Ágyú- és harangszóval javasolta ébreszteni a hajnali órákban a franciákat, hogy így takarékoskodjanak a közvilágítást biztosító gyertyákkal, amelyek fölöslegesen égtek napfelkelte után is, mert nem volt, aki eloltsa õket. A párizsiak azonban rosszízû tréfaként könyvelték el az ötletet, és nem is fogadták meg a javaslatot. Nem járt jobban William Willett sem, aki 1907-ben javasolta az órák átállítását Nagy Britanniában. Õt azzal is gyanúsították, hogy a délutáni golfozásra szánt idõt szeretné igazából meghosszabbítani, ezért ugrasztaná ki korábban honfitársait az ágyból, de felmerült, hogy korán kelõ lévén, egyszerûen irigyli a késõn kelõk hajnali álmát.
A nyári idõszámítást végül az elsõ világháború alatt vezették be, elõször Németországban 1916-ban, majd kevésre rá Angliában, Franciaországban és Magyarországon. Az Egyesült Államok 1918-ban döntött úgy, hogy ily módon takarékoskodik az energiával. Azonban nem állandósult a gyakorlat, országonként eltérõ idõpontokban felhagytak, illetve idõnként újra bevezették az órák átállítását, Magyarországon például 1954–57 között is létezett idõszakosan a nyári idõszámítás. Az 1973-as olajválság nyomán azonban elõször Franciaország 1976-ban, majd a legtöbb nyugat-európai ország ismét alkalmazta a nyári idõszámítást. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette a rendszert, ugyanis államonként eltérõ idõpontban történt az órák átállítása, Romániában például 1997-ig nulla és egy óra között. Az egységesen változó idõ a vasúti és légi menetrendek, tõzsdei tranzakciók összehangolása miatt is létfontosságú volt, és egy-egy ország már akkor sem léphetne ki a rendszerbõl, ha energiatakarékosság szempontjából fölöslegesnek ítélné a nyári idõszámítást. Az Egyesült Államok például 2007-ben úgy döntött, április elsõ vasárnapja helyett március második vasárnapján állítja át az órákat, Kanada pedig 2008-ban kénytelen volt követni szomszédját.
K. Cs.
Gyertyafényes összefogás Nagyváradon
Nagyvárad is csatlakozik az Earth Hour (a Föld Órája) elnevezésû világméretû kampányhoz, szombaton 20 órától egy órára lekapcsolják a színház megvilágítását. Az említett idõpontban az épület elé várják a város lakosait, hogy egy órán keresztül gyertyával a kezükben hívják fel a figyelmet a fölösleges villanyáram-fogyasztásra és a globális felmelegedésre. A Contrastonline portál felmérése szerint ugyanakkor számos nagyváradi hajlandó arra, hogy egy órára lekapcsolja lakásában a világítást és az elektromos berendezéseket. A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezte Earth Hour célja felhívni a figyelmet a globális felmelegedés elleni összefogás fontosságára. Szombaton 20 órakor világszerte várhatóan összesen mintegy 30 millióan kapcsolják ki a világítást és a villanyárammal mûködõ berendezéseket.
P. M.
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja a Le Monde.
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
A Románia természeti szépségeit világszerte népszerűsítő brit újságíró és filmproducer, Charley Ottley hivatalosan is román állampolgár lesz. Az állampolgársági esküt november 6-án teszi le Bukarestben.
Az mesterséges intelligencia által hozott, úgynevezett AI-forradalom gazdasági logikája nem hagy sok teret az emberi munkaerőnek.
Közelít a mindenkori országos rekordhoz a hatoslottó várható főnyereménye Romániában, miközben a Joker játék már 25 éves története legnagyobb összegével kecsegtet.