Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A Kolozsvár romatelepén élők kultúráját, a helyi emberek mindennapjait ismerhették meg azok, akik hétvégén kilátogattak a Pataréten első ízben megszervezett Khetane fesztiválra. Szakáts István szervező a Krónikának elmondta, a rendezvény – melyet azzal a céllal hívtak életre, hogy hidat képezzen a romák és a társadalom más nemzetiségei között – sikeresnek bizonyult, negatív sztereotípiákat rombolt le, és a patarétiek saját értékeiket felmutatva még inkább közösségnek érezhették magukat.
2022. augusztus 16., 20:012022. augusztus 16., 20:01
2022. augusztus 16., 20:062022. augusztus 16., 20:06
Több szempontból is felülmúlta a várakozásokat a Kolozsvár romatelepén a hétvégén első ízben megtartott Khetane fesztivál népszerűsége. „A háromnapos rendezvényen a Pataréten élők saját értékeiket felmutatva még inkább közösségnek érezhették magukat, illetve sikerült a nagyközönség számára is láthatóvá tenni ezt a szándékosan láthatatlanná tett csoportot” – értékelte az eseményt a Krónikának Szakáts István, a romák integrációjáért küzdő AltArt Alapítvány elnöke, a fesztivál egyik szervezője. Elmondta, hogy a több mint 2000 ezer fős, a város szeméttárolójának közelében élő közösségnek nem csupán a méltatlan, embertelen lakhatási körülményekkel kell szembenéznie, hanem a mindennapos társadalmi kirekesztéssel és számos előítélettel is számolnia kell. Ezért látták fontosnak egy olyan fesztivál megszervezését, amellyel az ott élők megmutathatják kultúrájukat, és ezáltal hidat képezhetnek a pataréti és a Kolozsváron élő más nemzetiségek között. Erre utal a fesztivál elnevezése is, Khetane romani nyelven azt jelenti: együtt.
Fotó: Facebook/ Adriana Galatar
A szervező elmondta, hogy a patarétiek számára legnépszerűbb programpontok, ahogyan az előre látható volt, a Prințesa de Aur (Arany Királykisasszony) és az Alex de la Cluj manelekoncertjei voltak, másik nagy közönségsiker a vasárnapi divatbemutató volt, ahol Zita Moldovan bukaresti tervező munkáit láthatták a kifutón az érdeklődők. A tervező kollekciói a roma kultúra jegyeit tükrözik, a ruhadarabokat a „pataréti szupermodellek”, azaz a telep háziasszonyai mutatták be. Ezenkívül a tehetségkutatót is nagy érdeklődés övezte, sokan neveztek be a megmérettetésre – mesélte a szervező.
Zita Moldovan bukaresti tervező ruhakollekcióját „pataréti szupermodellek” mutatták be
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
„Tekintve, hogy ez elég megterhelő, kétórás beszélgetés volt diplomás emberekkel szünet nélkül, mégis sokan végig ott maradtak, sőt be is kapcsolódtak, kérdéseket tettek fel, kritikákat fogalmaztak meg” – fejtette ki Szakáts István. Hozzátette, a fesztivál teljes idején megfigyelhető volt, hogy a romatelep lakói magukénak érezték a rendezvényt. Ez abból is látszott, hogy amikor az egyesülettel rendezvényeket szerveznek a telepen, általában 10–30 embert tudnak összeverbuválni, most azonban sokan bekapcsolódtak a programokba. Ezt mutatja az Alina Șerban roma színésznő főszereplésével a Singură la Nunta Mea (Egyedül az esküvőmön) művészfilm bemutatója is, noha nehezen értelmezhető produkció volt, a vetítésen részt vett legalább hetven ember – mesélte a szervező.
Fotó: Facebook/ Oana Alexandra
Szakáts István elmondta, szervezés szempontjából is sikeres volt a rendezvény. „Az a város, amely annyira büszke a fesztiváljaira, kapott egy gettófesztivált, amely már önmagában zseniális konceptuális trükk volt. Továbbá
Ráadásul nonprofit, közösségi eseményt hoztunk létre, amely nem arról szólt, hogy mások »zsebeit megtömjék«” – fejtette ki Szakáts István.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A fesztivál másik pozitív hozadéka, hogy a rendezvénnyel sikerült a patarétiek önbizalmát, összetartozás-érzését növelni. „Most tényleg rajtuk múlik, hogy azzal az energiával, ami bennük van, mit fognak kezdeni. A következő projekteket nagyon hamar el kell kezdeni, mielőtt lankadna az emberek lelkesedése, hogy ezt a csiholt tüzecskét életben tudjuk tartani” – emelte ki az ötletgazda.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A jövőbeli tervekkel kapcsolatban a szervező elmondta, mivel a Khetane közösségi esemény elsősorban, a Pataréten élők igényeihez szeretnék igazítani, a rendezvénynek azt a formáját szeretnék megtalálni, ahol a patarétiek saját hangjukra és erejükre találnak. „Az, hogy a fesztiválnak lesz-e második kiadása, a jövő kérdése még. Azt is el tudom képzelni, hogy a jövőben Khetane műhelyeket vagy találkozókat tartunk majd a romatelepen. Sokkal több haszna származna véleményem szerint az itt lakóknak egy évente megtartandó heti programsorozatból, mint egy pár napos buliból” – vélekedett Szakáts István.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
Ez arra engedett következtetni, hogy habár az embereknek tudomásuk volt a rendezvényről, mégis féltek eljönni első nap, nem tudva, mire számíthatnak. Miután azonban látták a közösségi média felületein közzétett bejegyzéseket és videókat, már többen merészkedtek ki, így harmadik nap szinte telt ház volt a programokon. „Ez azt is jelzi, hogy sikerült jó pár sztereotípiával szembemenni, ugyanis sokaknak a tudatában az él, hogy a telepen élők kirabolják őket, fizikailag agresszívak, vagy más atrocitások érhetik őket a romatelepen. Azonban az a tény, hogy sok kolozsvári részt vett a rendezvényen, azt mutatja, hogy az esemény megszervezése nagyon jó lépés volt a rasszizmus felszámolásának irányába” – mondta a fesztivál szervezője.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
Először szerveznek Székelyföldi Roma Szabadegyetemet
Az elmúlt két évben több olyan megvalósítás is történt, amely a Hargita megyében mélyszegénységben élők életminőségének feltérképezését, javítását és a roma közösségek felzárkóztatását célozta meg. A több tanácskozást, konferenciát, kutatásokat és szakmai munkát magába foglaló folyamat ezúttal egy újabb eseménnyel bővül, amely lehetőséget teremt a közvetlen környezetben zajló, tabuk nélküli szakmai eszmecserére és vitára a roma téma kapcsán. A Hargita megyei Szelterszfürdőn augusztus 18–21. között első alkalommal szervezik meg a Székelyföldi Roma Szabadegyetemet a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazata, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Társadalomtudományi Tanszékének közreműködésével. A rendezvény célja a roma emancipáció lehetőségeinek feltérképezése a következő alaptémák mentén: egyenlőtlenségeket kitermelő folyamatok, politikai képviselet és roma cselekvőképesség, stratégiák a többségi társadalom érzékenyítésében, kulturális elismerés és emlékezetpolitika, telepfelszámolás, telepfejlesztés és deszegregáció. A kerekasztal-beszélgetéseken, előadásokon, szakmai fórumokon roma intézmények vezetőivel és más szakértők közreműködésével olyan kérdésekre keresik a választ többek között, hogy milyen dimenziói léteznek a roma emancipációnak, és melyek a feltételei, milyen támogatási rendszert kell alkalmazni ebben a folyamatban (szociális, kutatói, gazdasági, társadalmi), illetve hogyan lehet ilyen jellegű kezdeményezésekhez politikai támogatást szerezni. Az eseményen a részvétel mindenki számára ingyenes, és a szervezők kétnyelvű fordítást biztosítanak. További részletek a szabadegyetem Facebook-oldalán olvashatók. (Hírösszefoglaló)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!