Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A Kolozsvár romatelepén élők kultúráját, a helyi emberek mindennapjait ismerhették meg azok, akik hétvégén kilátogattak a Pataréten első ízben megszervezett Khetane fesztiválra. Szakáts István szervező a Krónikának elmondta, a rendezvény – melyet azzal a céllal hívtak életre, hogy hidat képezzen a romák és a társadalom más nemzetiségei között – sikeresnek bizonyult, negatív sztereotípiákat rombolt le, és a patarétiek saját értékeiket felmutatva még inkább közösségnek érezhették magukat.
2022. augusztus 16., 20:012022. augusztus 16., 20:01
2022. augusztus 16., 20:062022. augusztus 16., 20:06
Több szempontból is felülmúlta a várakozásokat a Kolozsvár romatelepén a hétvégén első ízben megtartott Khetane fesztivál népszerűsége. „A háromnapos rendezvényen a Pataréten élők saját értékeiket felmutatva még inkább közösségnek érezhették magukat, illetve sikerült a nagyközönség számára is láthatóvá tenni ezt a szándékosan láthatatlanná tett csoportot” – értékelte az eseményt a Krónikának Szakáts István, a romák integrációjáért küzdő AltArt Alapítvány elnöke, a fesztivál egyik szervezője. Elmondta, hogy a több mint 2000 ezer fős, a város szeméttárolójának közelében élő közösségnek nem csupán a méltatlan, embertelen lakhatási körülményekkel kell szembenéznie, hanem a mindennapos társadalmi kirekesztéssel és számos előítélettel is számolnia kell. Ezért látták fontosnak egy olyan fesztivál megszervezését, amellyel az ott élők megmutathatják kultúrájukat, és ezáltal hidat képezhetnek a pataréti és a Kolozsváron élő más nemzetiségek között. Erre utal a fesztivál elnevezése is, Khetane romani nyelven azt jelenti: együtt.
Fotó: Facebook/ Adriana Galatar
A szervező elmondta, hogy a patarétiek számára legnépszerűbb programpontok, ahogyan az előre látható volt, a Prințesa de Aur (Arany Királykisasszony) és az Alex de la Cluj manelekoncertjei voltak, másik nagy közönségsiker a vasárnapi divatbemutató volt, ahol Zita Moldovan bukaresti tervező munkáit láthatták a kifutón az érdeklődők. A tervező kollekciói a roma kultúra jegyeit tükrözik, a ruhadarabokat a „pataréti szupermodellek”, azaz a telep háziasszonyai mutatták be. Ezenkívül a tehetségkutatót is nagy érdeklődés övezte, sokan neveztek be a megmérettetésre – mesélte a szervező.
Zita Moldovan bukaresti tervező ruhakollekcióját „pataréti szupermodellek” mutatták be
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
„Tekintve, hogy ez elég megterhelő, kétórás beszélgetés volt diplomás emberekkel szünet nélkül, mégis sokan végig ott maradtak, sőt be is kapcsolódtak, kérdéseket tettek fel, kritikákat fogalmaztak meg” – fejtette ki Szakáts István. Hozzátette, a fesztivál teljes idején megfigyelhető volt, hogy a romatelep lakói magukénak érezték a rendezvényt. Ez abból is látszott, hogy amikor az egyesülettel rendezvényeket szerveznek a telepen, általában 10–30 embert tudnak összeverbuválni, most azonban sokan bekapcsolódtak a programokba. Ezt mutatja az Alina Șerban roma színésznő főszereplésével a Singură la Nunta Mea (Egyedül az esküvőmön) művészfilm bemutatója is, noha nehezen értelmezhető produkció volt, a vetítésen részt vett legalább hetven ember – mesélte a szervező.
Fotó: Facebook/ Oana Alexandra
Szakáts István elmondta, szervezés szempontjából is sikeres volt a rendezvény. „Az a város, amely annyira büszke a fesztiváljaira, kapott egy gettófesztivált, amely már önmagában zseniális konceptuális trükk volt. Továbbá
Ráadásul nonprofit, közösségi eseményt hoztunk létre, amely nem arról szólt, hogy mások »zsebeit megtömjék«” – fejtette ki Szakáts István.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A fesztivál másik pozitív hozadéka, hogy a rendezvénnyel sikerült a patarétiek önbizalmát, összetartozás-érzését növelni. „Most tényleg rajtuk múlik, hogy azzal az energiával, ami bennük van, mit fognak kezdeni. A következő projekteket nagyon hamar el kell kezdeni, mielőtt lankadna az emberek lelkesedése, hogy ezt a csiholt tüzecskét életben tudjuk tartani” – emelte ki az ötletgazda.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A jövőbeli tervekkel kapcsolatban a szervező elmondta, mivel a Khetane közösségi esemény elsősorban, a Pataréten élők igényeihez szeretnék igazítani, a rendezvénynek azt a formáját szeretnék megtalálni, ahol a patarétiek saját hangjukra és erejükre találnak. „Az, hogy a fesztiválnak lesz-e második kiadása, a jövő kérdése még. Azt is el tudom képzelni, hogy a jövőben Khetane műhelyeket vagy találkozókat tartunk majd a romatelepen. Sokkal több haszna származna véleményem szerint az itt lakóknak egy évente megtartandó heti programsorozatból, mint egy pár napos buliból” – vélekedett Szakáts István.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
Ez arra engedett következtetni, hogy habár az embereknek tudomásuk volt a rendezvényről, mégis féltek eljönni első nap, nem tudva, mire számíthatnak. Miután azonban látták a közösségi média felületein közzétett bejegyzéseket és videókat, már többen merészkedtek ki, így harmadik nap szinte telt ház volt a programokon. „Ez azt is jelzi, hogy sikerült jó pár sztereotípiával szembemenni, ugyanis sokaknak a tudatában az él, hogy a telepen élők kirabolják őket, fizikailag agresszívak, vagy más atrocitások érhetik őket a romatelepen. Azonban az a tény, hogy sok kolozsvári részt vett a rendezvényen, azt mutatja, hogy az esemény megszervezése nagyon jó lépés volt a rasszizmus felszámolásának irányába” – mondta a fesztivál szervezője.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
Először szerveznek Székelyföldi Roma Szabadegyetemet
Az elmúlt két évben több olyan megvalósítás is történt, amely a Hargita megyében mélyszegénységben élők életminőségének feltérképezését, javítását és a roma közösségek felzárkóztatását célozta meg. A több tanácskozást, konferenciát, kutatásokat és szakmai munkát magába foglaló folyamat ezúttal egy újabb eseménnyel bővül, amely lehetőséget teremt a közvetlen környezetben zajló, tabuk nélküli szakmai eszmecserére és vitára a roma téma kapcsán. A Hargita megyei Szelterszfürdőn augusztus 18–21. között első alkalommal szervezik meg a Székelyföldi Roma Szabadegyetemet a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazata, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Társadalomtudományi Tanszékének közreműködésével. A rendezvény célja a roma emancipáció lehetőségeinek feltérképezése a következő alaptémák mentén: egyenlőtlenségeket kitermelő folyamatok, politikai képviselet és roma cselekvőképesség, stratégiák a többségi társadalom érzékenyítésében, kulturális elismerés és emlékezetpolitika, telepfelszámolás, telepfejlesztés és deszegregáció. A kerekasztal-beszélgetéseken, előadásokon, szakmai fórumokon roma intézmények vezetőivel és más szakértők közreműködésével olyan kérdésekre keresik a választ többek között, hogy milyen dimenziói léteznek a roma emancipációnak, és melyek a feltételei, milyen támogatási rendszert kell alkalmazni ebben a folyamatban (szociális, kutatói, gazdasági, társadalmi), illetve hogyan lehet ilyen jellegű kezdeményezésekhez politikai támogatást szerezni. Az eseményen a részvétel mindenki számára ingyenes, és a szervezők kétnyelvű fordítást biztosítanak. További részletek a szabadegyetem Facebook-oldalán olvashatók. (Hírösszefoglaló)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!