
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A Kolozsvár romatelepén élők kultúráját, a helyi emberek mindennapjait ismerhették meg azok, akik hétvégén kilátogattak a Pataréten első ízben megszervezett Khetane fesztiválra. Szakáts István szervező a Krónikának elmondta, a rendezvény – melyet azzal a céllal hívtak életre, hogy hidat képezzen a romák és a társadalom más nemzetiségei között – sikeresnek bizonyult, negatív sztereotípiákat rombolt le, és a patarétiek saját értékeiket felmutatva még inkább közösségnek érezhették magukat.
2022. augusztus 16., 20:012022. augusztus 16., 20:01
2022. augusztus 16., 20:062022. augusztus 16., 20:06
Több szempontból is felülmúlta a várakozásokat a Kolozsvár romatelepén a hétvégén első ízben megtartott Khetane fesztivál népszerűsége. „A háromnapos rendezvényen a Pataréten élők saját értékeiket felmutatva még inkább közösségnek érezhették magukat, illetve sikerült a nagyközönség számára is láthatóvá tenni ezt a szándékosan láthatatlanná tett csoportot” – értékelte az eseményt a Krónikának Szakáts István, a romák integrációjáért küzdő AltArt Alapítvány elnöke, a fesztivál egyik szervezője. Elmondta, hogy a több mint 2000 ezer fős, a város szeméttárolójának közelében élő közösségnek nem csupán a méltatlan, embertelen lakhatási körülményekkel kell szembenéznie, hanem a mindennapos társadalmi kirekesztéssel és számos előítélettel is számolnia kell. Ezért látták fontosnak egy olyan fesztivál megszervezését, amellyel az ott élők megmutathatják kultúrájukat, és ezáltal hidat képezhetnek a pataréti és a Kolozsváron élő más nemzetiségek között. Erre utal a fesztivál elnevezése is, Khetane romani nyelven azt jelenti: együtt.
Fotó: Facebook/ Adriana Galatar
A szervező elmondta, hogy a patarétiek számára legnépszerűbb programpontok, ahogyan az előre látható volt, a Prințesa de Aur (Arany Királykisasszony) és az Alex de la Cluj manelekoncertjei voltak, másik nagy közönségsiker a vasárnapi divatbemutató volt, ahol Zita Moldovan bukaresti tervező munkáit láthatták a kifutón az érdeklődők. A tervező kollekciói a roma kultúra jegyeit tükrözik, a ruhadarabokat a „pataréti szupermodellek”, azaz a telep háziasszonyai mutatták be. Ezenkívül a tehetségkutatót is nagy érdeklődés övezte, sokan neveztek be a megmérettetésre – mesélte a szervező.
Zita Moldovan bukaresti tervező ruhakollekcióját „pataréti szupermodellek” mutatták be
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
„Tekintve, hogy ez elég megterhelő, kétórás beszélgetés volt diplomás emberekkel szünet nélkül, mégis sokan végig ott maradtak, sőt be is kapcsolódtak, kérdéseket tettek fel, kritikákat fogalmaztak meg” – fejtette ki Szakáts István. Hozzátette, a fesztivál teljes idején megfigyelhető volt, hogy a romatelep lakói magukénak érezték a rendezvényt. Ez abból is látszott, hogy amikor az egyesülettel rendezvényeket szerveznek a telepen, általában 10–30 embert tudnak összeverbuválni, most azonban sokan bekapcsolódtak a programokba. Ezt mutatja az Alina Șerban roma színésznő főszereplésével a Singură la Nunta Mea (Egyedül az esküvőmön) művészfilm bemutatója is, noha nehezen értelmezhető produkció volt, a vetítésen részt vett legalább hetven ember – mesélte a szervező.
Fotó: Facebook/ Oana Alexandra
Szakáts István elmondta, szervezés szempontjából is sikeres volt a rendezvény. „Az a város, amely annyira büszke a fesztiváljaira, kapott egy gettófesztivált, amely már önmagában zseniális konceptuális trükk volt. Továbbá
Ráadásul nonprofit, közösségi eseményt hoztunk létre, amely nem arról szólt, hogy mások »zsebeit megtömjék«” – fejtette ki Szakáts István.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A fesztivál másik pozitív hozadéka, hogy a rendezvénnyel sikerült a patarétiek önbizalmát, összetartozás-érzését növelni. „Most tényleg rajtuk múlik, hogy azzal az energiával, ami bennük van, mit fognak kezdeni. A következő projekteket nagyon hamar el kell kezdeni, mielőtt lankadna az emberek lelkesedése, hogy ezt a csiholt tüzecskét életben tudjuk tartani” – emelte ki az ötletgazda.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
A jövőbeli tervekkel kapcsolatban a szervező elmondta, mivel a Khetane közösségi esemény elsősorban, a Pataréten élők igényeihez szeretnék igazítani, a rendezvénynek azt a formáját szeretnék megtalálni, ahol a patarétiek saját hangjukra és erejükre találnak. „Az, hogy a fesztiválnak lesz-e második kiadása, a jövő kérdése még. Azt is el tudom képzelni, hogy a jövőben Khetane műhelyeket vagy találkozókat tartunk majd a romatelepen. Sokkal több haszna származna véleményem szerint az itt lakóknak egy évente megtartandó heti programsorozatból, mint egy pár napos buliból” – vélekedett Szakáts István.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
Ez arra engedett következtetni, hogy habár az embereknek tudomásuk volt a rendezvényről, mégis féltek eljönni első nap, nem tudva, mire számíthatnak. Miután azonban látták a közösségi média felületein közzétett bejegyzéseket és videókat, már többen merészkedtek ki, így harmadik nap szinte telt ház volt a programokon. „Ez azt is jelzi, hogy sikerült jó pár sztereotípiával szembemenni, ugyanis sokaknak a tudatában az él, hogy a telepen élők kirabolják őket, fizikailag agresszívak, vagy más atrocitások érhetik őket a romatelepen. Azonban az a tény, hogy sok kolozsvári részt vett a rendezvényen, azt mutatja, hogy az esemény megszervezése nagyon jó lépés volt a rasszizmus felszámolásának irányába” – mondta a fesztivál szervezője.
Fotó: Facebook/ INFO PRESS Photography
Először szerveznek Székelyföldi Roma Szabadegyetemet
Az elmúlt két évben több olyan megvalósítás is történt, amely a Hargita megyében mélyszegénységben élők életminőségének feltérképezését, javítását és a roma közösségek felzárkóztatását célozta meg. A több tanácskozást, konferenciát, kutatásokat és szakmai munkát magába foglaló folyamat ezúttal egy újabb eseménnyel bővül, amely lehetőséget teremt a közvetlen környezetben zajló, tabuk nélküli szakmai eszmecserére és vitára a roma téma kapcsán. A Hargita megyei Szelterszfürdőn augusztus 18–21. között első alkalommal szervezik meg a Székelyföldi Roma Szabadegyetemet a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazata, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Társadalomtudományi Tanszékének közreműködésével. A rendezvény célja a roma emancipáció lehetőségeinek feltérképezése a következő alaptémák mentén: egyenlőtlenségeket kitermelő folyamatok, politikai képviselet és roma cselekvőképesség, stratégiák a többségi társadalom érzékenyítésében, kulturális elismerés és emlékezetpolitika, telepfelszámolás, telepfejlesztés és deszegregáció. A kerekasztal-beszélgetéseken, előadásokon, szakmai fórumokon roma intézmények vezetőivel és más szakértők közreműködésével olyan kérdésekre keresik a választ többek között, hogy milyen dimenziói léteznek a roma emancipációnak, és melyek a feltételei, milyen támogatási rendszert kell alkalmazni ebben a folyamatban (szociális, kutatói, gazdasági, társadalmi), illetve hogyan lehet ilyen jellegű kezdeményezésekhez politikai támogatást szerezni. Az eseményen a részvétel mindenki számára ingyenes, és a szervezők kétnyelvű fordítást biztosítanak. További részletek a szabadegyetem Facebook-oldalán olvashatók. (Hírösszefoglaló)
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
szóljon hozzá!