Hőség idején ajánlott fokozott figyelmet fordítani a fényvédelemre
Fotó: Haáz Vince
A kánikula, hőség, tengerparti és nemcsak tengerparti vakációzások időszakában fontos védelmet nyújt gyerekek és felnőttek számára is a fényvédő naptej. De vajon mi az, amit a fényvédelemről tudni kell: árnyékban, vízben, felhős időben is kell használni? És azt is fontos tudni, hogy mit fednek a naptejes csomagolásokon feltüntetett eligazító jelzések, számok, faktorok.
2026. július 04., 13:562026. július 04., 13:56
A naptejek csomagolásán számos információt tüntetnek fel a gyártók, ezekkel jó tisztában lenni, hogy célszerűen alkalmazhassuk a fényvédelmet. Például azt tudjuk-e, hogy mit jelent fényvédelem témájában az SPF 50 jelzés? Elég egyszer felkenni reggel? És valóban szükség van-e naptejre árnyékban, vízben, sőt a városban is? A válasz az utóbbira: igen – de nem mindegy, hogyan.
Az SPF – Sun Protection Factor, vagyis napvédelmi faktor – azt mutatja meg, hogy a krém hányszorosára növeli a bőr természetes védekezési idejét az UVB-sugárzással szemben.
Az UVA és UVB a napfény két fajta ultraibolya sugárzása, amit a bőr a napon érzékel:
Izzadunk, letöröljük a naptejet, vízbe megyünk – és a legtöbben jóval kevesebbet kenünk fel, mint amennyit a tesztek alapján számolnak
Fotó: Haáz Vince
Ha valakinek a bőrén védelem nélkül 10 perc alatt keletkezne leégés, SPF 30-as krémmel elméletben 300 percig maradhatna napon leégés nélkül. A hangsúly az „elméletben” szón van. A valóságban ez az időkeret sokkal rövidebb, mert izzadunk, letöröljük a krémet, vízbe megyünk – és a legtöbben jóval kevesebbet kenünk fel, mint amennyit a tesztek alapján számolnak.
Az SPF egyébként kizárólag az UVB-sugárzás ellen nyújt védelmet – ez az, ami leégést okoz. Az UVA-sugárzás mélyebbre hatol a bőrbe, öregedést és hosszú távon bőrrákot okoz, és ezt külön jelölés mutatja: a körben lévő UVA felirat. Érdemes olyan krémet választani, amely mindkét sugárzástípus ellen véd – ezeket széles spektrumú, vagy „broad spectrum” termékeknek nevezik.
SPF 30 vagy 50 – mekkora a különbség?
A különbség kisebb, mint gondolnánk. Az SPF 30 az UVB-sugarak 97 százalékát szűri ki, az SPF 50 pedig 98 százalékát. Ez mindössze egy százalékpontnyi különbség – mégis sokan azt hiszik, hogy az SPF 50 kétszer akkora védelmet jelent. Nem jelent.
A naptejek csomagolásán számos információt tüntetnek fel a gyártók, ezekkel jó tisztában lenni, hogy célszerűen alkalmazhassuk a fényvédelmet
Fotó: Pexels
Ami a gyakoriságot illeti: a naptej hatása nem tart egész nap. Az általános ajánlás szerint minden két órában újra kell kenni, és szükség szerint vízből kijövet is – még akkor is, ha a termék vízállónak van jelölve.
Igen – és ez az egyik legtöbb félreértést okozó kérdés.
Árnyékban: az UV-sugárzás nemcsak egyenesen a napból érkezik, hanem szórt formában is – a felhőkről, a homokról, a vízfelszínről visszaverődve. Árnyékban is érheti a bőrt az UV-sugarak 50 százaléka.
Vízben: a víz nem véd az UV-sugárzástól, sőt: a vízfelszín visszaveri a sugarakat, és a víz maga erősítheti azok hatását. A naptej vízben gyorsabban lemosódik, ezért vízből kijövet feltétlenül újra kell kenni.
Felhős időben: a felhők visszatartják a látható fényt, de az UV-sugárzás 80 százaléka áthatoló képes a felhőzeten is. A borult, hűvös nyári nap ugyanolyan veszélyes lehet, mint a tűző napsütés – csak kevésbé érzékeljük.
A városban is szükséges?
Egyre inkább igen. A városi forgatagban az UV-sugárzás hatása összeadódik: az aszfalt, az üveghomlokzatok és a beton visszaverik a sugarakat. Aki sokat van kint – gyalogol, teraszozik, biciklizik –, az ugyanolyan kitett, mint egy strandon töltött délelőttön. A bőrgyógyászok ma már egész évre ajánlják az arcra legalább SPF 30-as fényvédőt, nemcsak nyáron. A bőröregedés és a bőrrákok jelentős hányada nem strandokon halmozódik fel, hanem évtizedes, hétköznapi UV-kitettség eredménye.
Érdemes olyan krémet választani, amely mindkét sugárzástípus ellen véd – ezeket széles spektrumú termékeknek nevezik
Fotó: Pexels
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!