
Hőség idején ajánlott fokozott figyelmet fordítani a fényvédelemre
Fotó: Haáz Vince
A kánikula, hőség, tengerparti és nemcsak tengerparti vakációzások időszakában fontos védelmet nyújt gyerekek és felnőttek számára is a fényvédő naptej. De vajon mi az, amit a fényvédelemről tudni kell: árnyékban, vízben, felhős időben is kell használni? És azt is fontos tudni, hogy mit fednek a naptejes csomagolásokon feltüntetett eligazító jelzések, számok, faktorok.
2026. július 04., 13:562026. július 04., 13:56
A naptejek csomagolásán számos információt tüntetnek fel a gyártók, ezekkel jó tisztában lenni, hogy célszerűen alkalmazhassuk a fényvédelmet. Például azt tudjuk-e, hogy mit jelent fényvédelem témájában az SPF 50 jelzés? Elég egyszer felkenni reggel? És valóban szükség van-e naptejre árnyékban, vízben, sőt a városban is? A válasz az utóbbira: igen – de nem mindegy, hogyan.
Az SPF – Sun Protection Factor, vagyis napvédelmi faktor – azt mutatja meg, hogy a krém hányszorosára növeli a bőr természetes védekezési idejét az UVB-sugárzással szemben.
Az UVA és UVB a napfény két fajta ultraibolya sugárzása, amit a bőr a napon érzékel:
Izzadunk, letöröljük a naptejet, vízbe megyünk – és a legtöbben jóval kevesebbet kenünk fel, mint amennyit a tesztek alapján számolnak
Fotó: Haáz Vince
Ha valakinek a bőrén védelem nélkül 10 perc alatt keletkezne leégés, SPF 30-as krémmel elméletben 300 percig maradhatna napon leégés nélkül. A hangsúly az „elméletben” szón van. A valóságban ez az időkeret sokkal rövidebb, mert izzadunk, letöröljük a krémet, vízbe megyünk – és a legtöbben jóval kevesebbet kenünk fel, mint amennyit a tesztek alapján számolnak.
Az SPF egyébként kizárólag az UVB-sugárzás ellen nyújt védelmet – ez az, ami leégést okoz. Az UVA-sugárzás mélyebbre hatol a bőrbe, öregedést és hosszú távon bőrrákot okoz, és ezt külön jelölés mutatja: a körben lévő UVA felirat. Érdemes olyan krémet választani, amely mindkét sugárzástípus ellen véd – ezeket széles spektrumú, vagy „broad spectrum” termékeknek nevezik.
SPF 30 vagy 50 – mekkora a különbség?
A különbség kisebb, mint gondolnánk. Az SPF 30 az UVB-sugarak 97 százalékát szűri ki, az SPF 50 pedig 98 százalékát. Ez mindössze egy százalékpontnyi különbség – mégis sokan azt hiszik, hogy az SPF 50 kétszer akkora védelmet jelent. Nem jelent.
A naptejek csomagolásán számos információt tüntetnek fel a gyártók, ezekkel jó tisztában lenni, hogy célszerűen alkalmazhassuk a fényvédelmet
Fotó: Pexels
Ami a gyakoriságot illeti: a naptej hatása nem tart egész nap. Az általános ajánlás szerint minden két órában újra kell kenni, és szükség szerint vízből kijövet is – még akkor is, ha a termék vízállónak van jelölve.
Igen – és ez az egyik legtöbb félreértést okozó kérdés.
Árnyékban: az UV-sugárzás nemcsak egyenesen a napból érkezik, hanem szórt formában is – a felhőkről, a homokról, a vízfelszínről visszaverődve. Árnyékban is érheti a bőrt az UV-sugarak 50 százaléka.
Vízben: a víz nem véd az UV-sugárzástól, sőt: a vízfelszín visszaveri a sugarakat, és a víz maga erősítheti azok hatását. A naptej vízben gyorsabban lemosódik, ezért vízből kijövet feltétlenül újra kell kenni.
Felhős időben: a felhők visszatartják a látható fényt, de az UV-sugárzás 80 százaléka áthatoló képes a felhőzeten is. A borult, hűvös nyári nap ugyanolyan veszélyes lehet, mint a tűző napsütés – csak kevésbé érzékeljük.
A városban is szükséges?
Egyre inkább igen. A városi forgatagban az UV-sugárzás hatása összeadódik: az aszfalt, az üveghomlokzatok és a beton visszaverik a sugarakat. Aki sokat van kint – gyalogol, teraszozik, biciklizik –, az ugyanolyan kitett, mint egy strandon töltött délelőttön. A bőrgyógyászok ma már egész évre ajánlják az arcra legalább SPF 30-as fényvédőt, nemcsak nyáron. A bőröregedés és a bőrrákok jelentős hányada nem strandokon halmozódik fel, hanem évtizedes, hétköznapi UV-kitettség eredménye.
Érdemes olyan krémet választani, amely mindkét sugárzástípus ellen véd – ezeket széles spektrumú termékeknek nevezik
Fotó: Pexels

Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Több százezres követőtábor, szponzorált utazások és látványos tartalmak – de mi van a kulisszák mögött? Erről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes utazóbloggerrel, az Agi.travels oldal készítőjével.
Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.
Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.
Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.
A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.
Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.
szóljon hozzá!