Fotó: Krónika
2008. április 03., 00:002008. április 03., 00:00
A kéthetes régészeti munka megkísérli pontosan megállapítani az építmény korát, ugyanakkor a kutatók szeretnék megállapítani a hatalmas homokkõ oszlopokon belül elhelyezkedõ kisebb kékkõ-kör jelentõségét is.
Mágikus erõvel bíró kövek
A tudósok szerint ezek a – hiedelmek szerint mágikus erõvel bíró – kövek rejtik Stonehenge valódi rendeltetésének titkát. A monumentum az õsi építészet egyik legfigyelemreméltóbb példája, a kõkört évezredekkel ezelõtt emelték. Sokan Nap-templomnak tartják a Stonehenge-t, amit a helyi gazdálkodó társadalom épített a túléléshez nélkülözhetetlen fény és meleg tiszteletére. Nemrég Mike Parker Pearson professzor azonban teljesen más megvilágításba helyezte a kõszerkezetet, szerinte a hely lehetõséget nyújtott az ide érkezõknek, hogy kommunikáljanak õseik szellemével. Stonehenge építését nem a külsõ nagy homokkõ tömbökkel kezdték, hanem egy jóval kisebb kékkõ-körrel - ezt szándékszik bizonyítani a mostani ásatás, amit a BBC finanszíroz. A munkálatot filmre veszik a csatorna Timewatch címû mûsorának keretében, a felvételt õsszel mutatják majd be.
Neolitikus „Lourdes”
A brit szigetek pogány múltjához kötõdõ régészeti helyszínen legutóbb 1964-ben végeztek ásatásokat. A mostani projektet az ország két vezetõ Stonehenge-szakértõje, Tim Darvill, a Bournemouth Egyetem professzora és Geoff Wainwright professzor, a Brit Régészeti Társaság prominens alakja vezeti. A két tudós meggyõzõdése, hogy a Salisbury-fennsík meghatározó építménye egyfajta „neolitikus Lourdes” – olyan hely, ahová a gyógyulást keresõk zarándokoltak. Ezt több bizonyíték is alátámasztja. Az újonnan felfedezett neolitikus maradványok jelentõs részén tisztán láthatók a csontok kóros elváltozásának jelei. Találtak koponyán elvégzett beavatkozásra utaló jeleket, és számos csonttöréses, végtagsérüléses emberi maradványt. Azt is kimutatták, hogy a csontok egykori tulajdonosai nagy utakat tettek meg, hogy eljussanak a délnyugat-angliai helyre – ez pedig arra utal, hogy betegségeikre természetfeletti segítséget kerestek, amit a szigetország más pontjain nem kaphattak meg.
„Az ismeretlenbe lépünk”
Az ásatás minden eddiginél pontosabban meghatározhatja Stonehenge építésének idõpontját, különös tekintettel a kettõs kékkõ-körre, ami minden bizonnyal elsõként került lefektetésre.
A rejtélyes elsõ kör korát az 1990-es években már megpróbálták meghatározni, az akkori vizsgálatok szerint i.e. 2550 környékén készülhetett. A mostani munkálatok egy 3,5 × 2,5 méteres területet fognak feltárni, olyan eredeti kék kõdarabok után kutatva, melyeket idõben pontosan be tudnak azonosítani. A két tudós azt sem bánja, ha nem nyernek igazolást elméleteik, elmondásuk szerint teljesen nyitottan állnak az eredmények elé. „Úgy vélem, valóban az ismeretlenbe lépünk be – nem tudjuk, mit találunk odalent, hiszen nagyon sok idõ telt el azóta, hogy bárki is kutatta volna ezt a területet” – mondta Darvill. Wainwright professzor szerint a kék kövek elárulhatják, mikor és miért épült az elsõ kõkör, valamint felfedhetik az õsi építményt létrehozó társadalom milyenségét is.
Forrás: www.sg.hu, www.origo.hu
Rejtélyes kõoszlopok
A Stonehenge, az angliai Salisbury-fennsíkon található kõépítmény korát ötezer évre becsülik. A 2–7 méter magas, 20–30 tonnás, durván faragott kõoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak, a külsõ kör nagyjából 100 m átmérõjû. Még máig sem tudni pontosan, hogy milyen célt szolgált az építmény: csak találgatásokkal, feltételezésekkel találkozhatunk. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte a nyári és a téli napforduló idejét, és akadnak kutatók, akik szerint a hatalmas kõkör a csillagászatban segítette az akkori embereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
Látogatottsági adatok