Fény derül a kőkör titkaira?

A kéthetes régészeti munka megkísérli pontosan megállapítani az építmény korát, ugyanakkor a kutatók szeretnék megállapítani a hatalmas homokkõ oszlopokon belül elhelyezkedõ kisebb kékkõ-kör jelentõségét is.

Mágikus erõvel bíró kövek

A tudósok szerint ezek a – hiedelmek szerint mágikus erõvel bíró – kövek rejtik Stonehenge valódi rendeltetésének titkát. A monumentum az õsi építészet egyik legfigyelemreméltóbb példája, a kõkört évezredekkel ezelõtt emelték. Sokan Nap-templomnak tartják a Stonehenge-t, amit a helyi gazdálkodó társadalom épített a túléléshez nélkülözhetetlen fény és meleg tiszteletére. Nemrég Mike Parker Pearson professzor azonban teljesen más megvilágításba helyezte a kõszerkezetet, szerinte a hely lehetõséget nyújtott az ide érkezõknek, hogy kommunikáljanak õseik szellemével. Stonehenge építését nem a külsõ nagy homokkõ tömbökkel kezdték, hanem egy jóval kisebb kékkõ-körrel - ezt szándékszik bizonyítani a mostani ásatás, amit a BBC finanszíroz. A munkálatot filmre veszik a csatorna Timewatch címû mûsorának keretében, a felvételt õsszel mutatják majd be.

Neolitikus „Lourdes”

A brit szigetek pogány múltjához kötõdõ régészeti helyszínen legutóbb 1964-ben végeztek ásatásokat. A mostani projektet az ország két vezetõ Stonehenge-szakértõje, Tim Darvill, a Bournemouth Egyetem professzora és Geoff Wainwright professzor, a Brit Régészeti Társaság prominens alakja vezeti. A két tudós meggyõzõdése, hogy a Salisbury-fennsík meghatározó építménye egyfajta „neolitikus Lourdes” – olyan hely, ahová a gyógyulást keresõk zarándokoltak. Ezt több bizonyíték is alátámasztja. Az újonnan felfedezett neolitikus maradványok jelentõs részén tisztán láthatók a csontok kóros elváltozásának jelei. Találtak koponyán elvégzett beavatkozásra utaló jeleket, és számos csonttöréses, végtagsérüléses emberi maradványt. Azt is kimutatták, hogy a csontok egykori tulajdonosai nagy utakat tettek meg, hogy eljussanak a délnyugat-angliai helyre – ez pedig arra utal, hogy betegségeikre természetfeletti segítséget kerestek, amit a szigetország más pontjain nem kaphattak meg.

„Az ismeretlenbe lépünk”

Az ásatás minden eddiginél pontosabban meghatározhatja Stonehenge építésének idõpontját, különös tekintettel a kettõs kékkõ-körre, ami minden bizonnyal elsõként került lefektetésre.
A rejtélyes elsõ kör korát az 1990-es években már megpróbálták meghatározni, az akkori vizsgálatok szerint i.e. 2550 környékén készülhetett. A mostani munkálatok egy 3,5 × 2,5 méteres területet fognak feltárni, olyan eredeti kék kõdarabok után kutatva, melyeket idõben pontosan be tudnak azonosítani. A két tudós azt sem bánja, ha nem nyernek igazolást elméleteik, elmondásuk szerint teljesen nyitottan állnak az eredmények elé. „Úgy vélem, valóban az ismeretlenbe lépünk be – nem tudjuk, mit találunk odalent, hiszen nagyon sok idõ telt el azóta, hogy bárki is kutatta volna ezt a területet” – mondta Darvill. Wainwright professzor szerint a kék kövek elárulhatják, mikor és miért épült az elsõ kõkör, valamint felfedhetik az õsi építményt létrehozó társadalom milyenségét is.

Forrás: www.sg.hu, www.origo.hu

Rejtélyes kõoszlopok

A Stonehenge, az angliai Salisbury-fennsíkon található kõépítmény korát ötezer évre becsülik. A 2–7 méter magas, 20–30 tonnás, durván faragott kõoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak, a külsõ kör nagyjából 100 m átmérõjû. Még máig sem tudni pontosan, hogy milyen célt szolgált az építmény: csak találgatásokkal, feltételezésekkel találkozhatunk. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte a nyári és a téli napforduló idejét, és akadnak kutatók, akik szerint a hatalmas kõkör a csillagászatban segítette az akkori embereket.