
A kézdivásárhelyi Szabó Szende először a huszadik születésnapján élte meg az igazi ünneplést
Fotó: Facebook
Mivel szökőévben született a kézdivásárhelyi Szabó Szende, csak négyévente ünnepelheti igazi születésnapját. Megkeresésünkre elmondta, helyzete emiatt különleges, azonban nem voltak pozitív hozadékai annak, hogy február 29-én született. Szabó Szende húsz éve vezeti a kézdialmási gyermekotthont, munkájáról, a közösségépítésről is beszélt a Krónikának.
2020. február 29., 09:112020. február 29., 09:11
2020. február 29., 09:122020. február 29., 09:12
Nem gyakori, hogy valaki szökőévben, február 29-én született, ezért tulajdonképpen csak négyévente van születésnapja. A kézdivásárhelyi Szabó Szende, a kézdialmási gyermekotthon igazgatója 1956. február 29-én született, és mint mondja, bár e tekintetben mindig különlegesnek számított, megvoltak a hátrányai annak, hogy csak négyévente ünnepelhetett.
„Gyerekkoromban értetlenül álltam a dologgal szemben: a gyerek nem érti, hogy miért nincsen minden esztendőben születésnapja, mint mindenki másnak.
Aztán ezelőtt 15 évvel fedeztem fel, hogy bekerült a naptárba. De amikor egy ünnepet az ember közel ötvenévesen kap meg, akkor azt érzi: inkább nem is kell, hiszen hol voltam eddig?” – mondta el Szabó Szende. A gyakori nevek viselőit Erzsébet-, Katalin-, István-, János-napon mindenki köszöntötte, nagy ünnepségeket rendeztek a környezetében, de mivel a naptárban nem szerepelt a névnap, és születésnapja is csak négyévente volt, Szabó Szende mindezt egyfajta diszkriminációként élte meg.
„Nagyon furcsa érzés. Egy bizonyos idő után ezt érdekesnek találtam, azzal nyugtattam magam, hogy különleges eset vagyok. Mindazonáltal mindig volt egyfajta hiányérzetem.
– fejtette ki az intézményvezető.
A Baróton született Szabó Szende azt mesélte, először a huszadik születésnapján élte meg az igazi ünneplést, hiszen otthon nem engedtek a szülei évente nagy ünnepléseket a családban, pont amiatt, hogy lányuk ne érezze hátrányban magát, hogy mindenki mást évente felköszöntenek. „Azt szokás mondani, hogy az ember annyi idős, ahány születésnapja volt, de ez az én esetemben nem így van.
– mesélte Szabó Szende.
Hozzátette, ha az ember valamiben kivételes vagy sikeres, esetleg szakmailag jól teljesít, a környezete jutalmazza valamiképpen, viszont ő úgy érezte, hogy bár a születésnapja kivételes dolog, ennek soha semmilyen pozitív hozadékát nem észlelte. „Megbékéltem a helyzettel, de sokkal jobban örültem volna, ha »közönséges« dátumon születtem volna” – mutatott rá a kézdivásárhelyi igazgató.
Fotó: Facebook
Szabó Szende 1978-ban került Barótról Kézdivásárhelyre, ahol a Vigadó művelődési ház szakirányítójaként, majd igazgatójaként dolgozott 1997-től 2001-ig. Immár húsz éve vezeti a Kézdialmáson működő állami- lakás-otthont, gyermekotthont. Közben elvégezte a pszichológia szakot, és mesterizett is.
Különleges varázsa van annak, hogy 10-12 gyereket vesz az ember a szárnyai alá: mindenik más, hiszen nem testvérek, de összekovácsolódik a nagy család” – fogalmazott a pszichológus.
A gyerekotthonban óvodástól egyetemistáig mindenféle korú gyerek lakik általában, akik a törvény szerint 26 évig maradhatnak a szociális rendszerben, azokban az években is, amikor iskolaévek után továbbtanulnak. A kézdialmási otthonban felső-háromszéki gyerekek élnek, hogy könnyen eljuthassanak családjukhoz. „Nekünk az elsődleges célunk, hogy visszaintegráljuk őket szűk környezetükbe, amennyiben mód van erre. Ez ritkán sikerül, de a lehetőséget muszáj fenntartani, hogy ne szakítsuk el a vér szerinti családjuktól, a szülőföldjüktől, nyelvi közegükből, hagyományaiktól ” – mondta a gyermekotthon vezetője.
Arra is kitért, hogy amikor 2001-ben a gyermekotthon élére került, akkoriban haltak meg a szülei 11 hónap alatt.
– mutatott rá Szabó Szende. Hozzátette, ő is igyekszik lelki támogatást nyújtani az otthon lakóinak, igazgatása alatt 37 gyereket neveltek fel. „Évente hazajönnek, összegyűlnek azok a gyerekek is, akik már elhagyták az otthont. Elmegyünk együtt a templomba, és a fél templomot megtöltjük. Örülök, hogy a gyerekeink közül egy se került börtönbe, mindeniknek van munkája: akad köztük közgazdász, van, akit most szentelnek pappá, és olyan is, aki állatok mellett dolgozik” – mesélte az igazgató.
Kifejtette, most már „unokákkal” is büszkélkedhet: a volt lakók közül egyeseknek már gyerekeik vannak. „Azt látom: az egykori gyerekotthonosok szépen gondozzák a gyerekeiket, hiszen tudják, mit jelent az, ha valakinek hiányolnia kell a vér szerinti szüleit” – mondta Szabó Szende.

Idén végre ismét megünnepelhetik születésnapjukat a február 29-én születettek is, aztán a következő három évben megint szülinap nélkül maradnak. Kíváncsiak voltunk, hogy mit jelent ez annak, aki bár 32 évet tölt idén, mégsem volt ennyi szülinapja a naptár szerint.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!