A kék vércsék jelentősebb számban az ország délkeleti részén, valamint a Partiumban fordulnak elő
Fotó: Facebook/Milvus Group
Nyílt levéllel fordult a hatóságokhoz a Milvus Csoport a romániai kék vércsék védelme érdekében. Az Arad megyei országutak mentén olyan fákat akarnak kivágni, amelyeken a madarak fészkelnek.
2020. december 13., 16:092020. december 13., 16:09
A kék vércsék létét veszélyezteti a fák kivágása a DN79 (Nagyzerind–Kisjenő között) és a DN79A (Kisjenő–Szinte között) országutak mentén – hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely nyílt levélben fordult a hatóságokhoz. Ebben figyelmeztetnek, hogy a vetési varjak fészkelő telepeinek megóvása elengedhetetlen a romániai kék vércsék védelme érdekében.
– mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Attila, a Milvus munkatársa.
Az Arad megyei útszakaszon főként fiatal fák vannak, tehát nem áll fenn a kidőlés veszélye
Fotó: milvus.ro
Hozzátette, azt kérik, hogy amíg nem tekintenek át minden lehetséges módozatot a költőhelyek megóvása érdekében, ne kezdjék el kivágni a már megjelölt fákat. Rámutatott, az Arad megyei útszakaszon elsősorban fiatal kőrisfák vannak, tehát nem áll fenn a kidőlés veszélye vihar esetén. Viszont egy esetlegesen kisodródó jármű frontálisan ütközhet a fának.
– fogalmazott a kék vércse védelmi program koordinátora. Mint kifejtette, természetesen hosszú távon nem az a megoldás, hogy a madarak az út mentén fészkeljenek, mert ez számukra veszélyes, bár a vércsék jobban tudnak vigyázni magukra, mint az énekesmadarak. „Nem jókedvükben fészkelnek itt a madarak, hanem, mert nem találnak más helyet. Megfelelő megoldást a pusztában lévő facsoportok jelentenének” – magyarázta a Milvus Csoport nagyváradi székhelyű fiókszervezetének vezetője.
Fotó: milvus.ro
Nagy Attila arról is beszámolt lapunknak, hogy több mint tíz éve már sikerült megállítaniuk a fakivágási munkálatokat a Nagyvárad és Arad közötti főút felújításakor, feljelentésük nyomán megbüntették az illetékeseket. Ezúttal nemcsak az úthatóságnak, hanem a környezetvédelmi ügynökségnek és a védett területet kezelő hatóságnak is elküldték nyílt levelüket. Remélik, hogy kialakul egy párbeszéd, és javaslatot tehetnek a probléma megoldására.
A kék vércse életmódja
A kék vércse eurázsiai elterjedésű faj, költőterületének nyugati határát megközelítőleg a Duna magyarországi szakasza képezi. Mivel az erdélyi költőpopuláció az utóbbi évtizedekben szinte teljesen megritkult, a kb. 200–600 párra tehető romániai állomány tulajdonképpen két részre szakadt: jelentősebb számban csupán az ország délkeleti részén, valamint nyugaton a Partiumban fordul elő.
Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket, hanem más madarak fészkét foglalja el, ezért megtelepedése a varjúfélék jelenlétéhez kötött, mégpedig elsősorban a vetési varjúéhoz. Ugyanis a kék vércse egyike azon ritka ragadozómadaraknak, amelyek telepesen fészkelnek, és telepei szinte kizárólag a vetésivarjú-kolóniákban tudnak kialakulni. Ennek hiányában azonban a párok külön-külön is költhetnek, ilyenkor szarka- vagy dolmányosvarjú-fészkeket választanak. A kék vércsék hasznos segítői a gazdálkodóknak, ugyanis zsákmányuk nagyrészt rovarokból – sáskák, szöcskék – és rágcsálókból áll, de esetenként békákat, gyíkokat is fogyasztanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!