A kék vércsék jelentősebb számban az ország délkeleti részén, valamint a Partiumban fordulnak elő
Fotó: Facebook/Milvus Group
Nyílt levéllel fordult a hatóságokhoz a Milvus Csoport a romániai kék vércsék védelme érdekében. Az Arad megyei országutak mentén olyan fákat akarnak kivágni, amelyeken a madarak fészkelnek.
2020. december 13., 16:092020. december 13., 16:09
A kék vércsék létét veszélyezteti a fák kivágása a DN79 (Nagyzerind–Kisjenő között) és a DN79A (Kisjenő–Szinte között) országutak mentén – hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely nyílt levélben fordult a hatóságokhoz. Ebben figyelmeztetnek, hogy a vetési varjak fészkelő telepeinek megóvása elengedhetetlen a romániai kék vércsék védelme érdekében.
– mondta el a Krónika megkeresésére Nagy Attila, a Milvus munkatársa.
Az Arad megyei útszakaszon főként fiatal fák vannak, tehát nem áll fenn a kidőlés veszélye
Fotó: milvus.ro
Hozzátette, azt kérik, hogy amíg nem tekintenek át minden lehetséges módozatot a költőhelyek megóvása érdekében, ne kezdjék el kivágni a már megjelölt fákat. Rámutatott, az Arad megyei útszakaszon elsősorban fiatal kőrisfák vannak, tehát nem áll fenn a kidőlés veszélye vihar esetén. Viszont egy esetlegesen kisodródó jármű frontálisan ütközhet a fának.
– fogalmazott a kék vércse védelmi program koordinátora. Mint kifejtette, természetesen hosszú távon nem az a megoldás, hogy a madarak az út mentén fészkeljenek, mert ez számukra veszélyes, bár a vércsék jobban tudnak vigyázni magukra, mint az énekesmadarak. „Nem jókedvükben fészkelnek itt a madarak, hanem, mert nem találnak más helyet. Megfelelő megoldást a pusztában lévő facsoportok jelentenének” – magyarázta a Milvus Csoport nagyváradi székhelyű fiókszervezetének vezetője.
Fotó: milvus.ro
Nagy Attila arról is beszámolt lapunknak, hogy több mint tíz éve már sikerült megállítaniuk a fakivágási munkálatokat a Nagyvárad és Arad közötti főút felújításakor, feljelentésük nyomán megbüntették az illetékeseket. Ezúttal nemcsak az úthatóságnak, hanem a környezetvédelmi ügynökségnek és a védett területet kezelő hatóságnak is elküldték nyílt levelüket. Remélik, hogy kialakul egy párbeszéd, és javaslatot tehetnek a probléma megoldására.
A kék vércse életmódja
A kék vércse eurázsiai elterjedésű faj, költőterületének nyugati határát megközelítőleg a Duna magyarországi szakasza képezi. Mivel az erdélyi költőpopuláció az utóbbi évtizedekben szinte teljesen megritkult, a kb. 200–600 párra tehető romániai állomány tulajdonképpen két részre szakadt: jelentősebb számban csupán az ország délkeleti részén, valamint nyugaton a Partiumban fordul elő.
Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket, hanem más madarak fészkét foglalja el, ezért megtelepedése a varjúfélék jelenlétéhez kötött, mégpedig elsősorban a vetési varjúéhoz. Ugyanis a kék vércse egyike azon ritka ragadozómadaraknak, amelyek telepesen fészkelnek, és telepei szinte kizárólag a vetésivarjú-kolóniákban tudnak kialakulni. Ennek hiányában azonban a párok külön-külön is költhetnek, ilyenkor szarka- vagy dolmányosvarjú-fészkeket választanak. A kék vércsék hasznos segítői a gazdálkodóknak, ugyanis zsákmányuk nagyrészt rovarokból – sáskák, szöcskék – és rágcsálókból áll, de esetenként békákat, gyíkokat is fogyasztanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!