
Kolozs megye, adatgyűjtés egy mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait és az emberi jóllétet.
2025. július 06., 12:152025. július 06., 12:15
A nemzetközi kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont csapata vezette, amelyhez 20 másik magyarországi, romániai, németországi és olaszországi intézet is hozzájárult. A Nature Sustainability nevű folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét és a társadalmi-gazdasági körülményeiket. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdők által dominált tájakon belül a falvak biológiai sokfélesége magasabb, mint a mezőgazdasági vidékeken, míg a városok közelsége növeli az emberi jólétet – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A falvak fele városok agglomerációjában, másik fele távolabb feküdt, és vagy mezőgazdasági, vagy erdős tájakon helyezkedett el. A csapat botanikai felvételeket készített, a talajlakó ízeltlábúakat talajcsapdákkal, a növényzetben élőket pedig lombszívóval mintavételezte. Az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára fészekcsapdákat állított fel. Ezen kívül pontszámlálásos madártani felmérést is végzett. Kilenc rendszertani csoportban 1164 fajt dokumentáltak.
Várda falu széle egy mezőgazdasági dominált tájba ágyazva, Kaposvár közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
A teljes biológiai sokféleséget mérő multitrofikus sokféleség 15%-kal alacsonyabb volt a mezőgazdasági területekkel körülvett falvakban, mint az erdőkkel körülvett falvakban.
A városok közelsége kevéssé befolyásolta a fajok sokféleségét és a teljes diverzitást, ami arra utal, hogy más tényezőknek is lehet hatásuk” – mutatott rá Dr. Batáry Péter, a tanulmány vezető szerzője.
A csapat összegyűjtötte a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassa az Életminőség Indexet, amely az emberi jólétet tükrözi az életkörülmények és életminőség tényezői alapján. Ez az index 27%-kal magasabb volt a városi agglomerációban lévő falvakban, valamint az erdős tájakon fekvő falvakban 14%-kal magasabb, mint a mezőgazdasági tájakon. „A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget” – jegyezte meg Dr. Szitár Katalin társszerző.
A projekt vezetője, Batáry Péter D-vac rovarszívóval dolgozik Salköveskút falu központjában, Szombathely közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Térinformatika segítségével a kutatók kiszámították az Emberi Lábnyom Indexet az infrastruktúrából és a tájhasználatból származó környezeti hatások értékelésére. A magasabb Életminőség Indexszel rendelkező falvaknak magasabb volt az Emberi Lábnyom Indexük is, különösen a városok közelében, ami azt jelzi, hogy a jobb életszínvonal növelheti a környezeti hatásokat. A magasabb Emberi Lábnyom Index azonban alacsonyabb multitrofikus sokféleséggel járt együtt, ami az emberi fejlődés és a biológiai sokféleség közötti ellentmondást mutatja.
„Eredményeink rávilágítanak arra az érzékeny egyensúlyra, amely szükséges az emberi jólét növeléséhez anélkül, hogy veszélyeztetnénk a vidéki tájak ökológiai egészségét” – fejtette ki Dr. Török Edina társszerző.
Botfa falu széle egy erdődominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Ahhoz, hogy a fenntartható falu fejlesztés hatékony legyen, a táji adottságokat figyelembe kell venni a fejlesztési tervekben. A városok közelében fekvő falvak esetében a beépítés minimalizálása és a zöld infrastruktúra fejlesztése segítheti a biológiai sokféleség védelmét. A túlnyomórészt erdőkkel körülvett falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A faluközpontok erdőkkel való összeköttetésének javítása és a zöld infrastruktúra fejlesztése a mezőgazdasági területeken szintén növelheti a biológiai sokféleséget és a jólétet.
„Az EU vidékfejlesztési stratégiájának prioritásként kell kezelnie a biológiai sokféleség támogatását a falvakban és azok környékén a természetvédelem és a táj minőségének javítása érdekében” – hangsúlyozta Dr. Batáry Péter.
Idén február 2-án is megtartja az immár hagyományos medvenapot a Marosvásárhelyi Állatkert: hétfőn 11 órától várják a látogatókat a látványetetéssel egybekötött időjóslásra.
Egy „potenciálisan lakható”, hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoport.
Az olasz főváros egyik leglátogatottabb látványosságaként ismert Trevi-kút hétfőtől fizetős lesz a turisták számára, akik péntektől válthatnak jegyet előzetes foglalással – közölte a római polgármesteri hivatal.
A vadállomány egyensúlyának megőrzése érdekében újabb betelepítési akciót hajtott végre a Maros Megyei Sporthorgász és Vadászegyesület (AJVPS): mezei nyulakat helyeztek át Arad megyéből a nagysármási vadászterületre.
Biztosítás nélkül mászta meg Alex Honnold Tajvan fővárosában az 508 méter magas Taipei 101 felhőkarcolót. Az amerikai sziklamászó helyi idő szerint vasárnap reggel hajtotta végre az életveszélyes mutatványt, amelyet a Netflix élőben is közvetített.
Aggasztó képet vázol egy friss brit felmérés: az iskolát kezdő kisgyerekek közel harmada nem tudja megfelelően használni a könyveket, egyesek okoseszközként bánnak velük.
Ha van olyan eledel, ami egyszerre juttatja eszünkbe a gyermekkori édességeket, a természetességet és a gasztronómiai kreativitást, akkor a dió (Juglans regia) ilyen.
Számára szenvedély, hobbi, sport a vitorlázás, de reméli, hogy hivatásává is válhat. Tavaly nagy megtiszteltetés érte, ugyanis – magyar nyelvterületről egyedüliként – három hetet tölthetett el az Ománi Királyi Haditengerészet tanulóvitorlásán.
Megteltek a sípályák Székelyföldön és Erdély-szerte, egyre többen keresik a havas hegyek kínálta téli kikapcsolódást. Kovács Zoltán Róbert hegyimentő a síelés, a túrasízés és a téli túrázás legfontosabb tudnivalóira hívja fel a figyelmet.
Fiatal, aranyfejű oroszlánmajmot próbált egy román férfi Olaszországba csempészni – a szűk ketrecben szállított, sérülékeny, veszélyeztetett egyedet kislányának szánta ajándékba – tájékoztatott kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
szóljon hozzá!