Kolozs megye, adatgyűjtés egy mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait és az emberi jóllétet.
2025. július 06., 12:152025. július 06., 12:15
A nemzetközi kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont csapata vezette, amelyhez 20 másik magyarországi, romániai, németországi és olaszországi intézet is hozzájárult. A Nature Sustainability nevű folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét és a társadalmi-gazdasági körülményeiket. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdők által dominált tájakon belül a falvak biológiai sokfélesége magasabb, mint a mezőgazdasági vidékeken, míg a városok közelsége növeli az emberi jólétet – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A falvak fele városok agglomerációjában, másik fele távolabb feküdt, és vagy mezőgazdasági, vagy erdős tájakon helyezkedett el. A csapat botanikai felvételeket készített, a talajlakó ízeltlábúakat talajcsapdákkal, a növényzetben élőket pedig lombszívóval mintavételezte. Az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára fészekcsapdákat állított fel. Ezen kívül pontszámlálásos madártani felmérést is végzett. Kilenc rendszertani csoportban 1164 fajt dokumentáltak.
Várda falu széle egy mezőgazdasági dominált tájba ágyazva, Kaposvár közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
A teljes biológiai sokféleséget mérő multitrofikus sokféleség 15%-kal alacsonyabb volt a mezőgazdasági területekkel körülvett falvakban, mint az erdőkkel körülvett falvakban.
A városok közelsége kevéssé befolyásolta a fajok sokféleségét és a teljes diverzitást, ami arra utal, hogy más tényezőknek is lehet hatásuk” – mutatott rá Dr. Batáry Péter, a tanulmány vezető szerzője.
A csapat összegyűjtötte a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassa az Életminőség Indexet, amely az emberi jólétet tükrözi az életkörülmények és életminőség tényezői alapján. Ez az index 27%-kal magasabb volt a városi agglomerációban lévő falvakban, valamint az erdős tájakon fekvő falvakban 14%-kal magasabb, mint a mezőgazdasági tájakon. „A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget” – jegyezte meg Dr. Szitár Katalin társszerző.
A projekt vezetője, Batáry Péter D-vac rovarszívóval dolgozik Salköveskút falu központjában, Szombathely közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Térinformatika segítségével a kutatók kiszámították az Emberi Lábnyom Indexet az infrastruktúrából és a tájhasználatból származó környezeti hatások értékelésére. A magasabb Életminőség Indexszel rendelkező falvaknak magasabb volt az Emberi Lábnyom Indexük is, különösen a városok közelében, ami azt jelzi, hogy a jobb életszínvonal növelheti a környezeti hatásokat. A magasabb Emberi Lábnyom Index azonban alacsonyabb multitrofikus sokféleséggel járt együtt, ami az emberi fejlődés és a biológiai sokféleség közötti ellentmondást mutatja.
„Eredményeink rávilágítanak arra az érzékeny egyensúlyra, amely szükséges az emberi jólét növeléséhez anélkül, hogy veszélyeztetnénk a vidéki tájak ökológiai egészségét” – fejtette ki Dr. Török Edina társszerző.
Botfa falu széle egy erdődominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Ahhoz, hogy a fenntartható falu fejlesztés hatékony legyen, a táji adottságokat figyelembe kell venni a fejlesztési tervekben. A városok közelében fekvő falvak esetében a beépítés minimalizálása és a zöld infrastruktúra fejlesztése segítheti a biológiai sokféleség védelmét. A túlnyomórészt erdőkkel körülvett falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A faluközpontok erdőkkel való összeköttetésének javítása és a zöld infrastruktúra fejlesztése a mezőgazdasági területeken szintén növelheti a biológiai sokféleséget és a jólétet.
„Az EU vidékfejlesztési stratégiájának prioritásként kell kezelnie a biológiai sokféleség támogatását a falvakban és azok környékén a természetvédelem és a táj minőségének javítása érdekében” – hangsúlyozta Dr. Batáry Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!