Étel, ital és a nők a hosszú élet titka

A rangidős gyergyószentmiklósi lakos két nyelven is köszönetet mondott kedden az ajándékokért, amelyeket Gyergyóújfalu község és a város  elöljáróitól, illetve a védelmi minisztérium képviselőitől vett át. Az ünneplőknek mesélt életéről, és elárulta nekik a hosszú élet titkát is. György Mihály Gyergyószentmiklóson, az Ady Endre utcai családi házban lányával és vejével lakik tíz éve. Családi körben  már a hétvégén megünnepelték születésnapját, ezért meglepődve fogadta a hivatalosságokat és ajándékaikat. Rég látott ismerősként üdvözölte szülőfaluja plébánosát, aki Újfalu község polgármesterével és a kilyénfalvi tanácsosokkal együtt érkezett a köszöntésre.

„Akkor én jó helyt járok” – viccelődött, amikor kérdésére, hogy  ki most az „elnök” Újfaluban, a polgármester nyújtott kezet. Gyergyószentmiklós első embere és a városháza szóvivője ajándékkal érkezett, a védelmi minisztérium küldöttsége pedig kiválósági díjjal lepte meg a második világháborúban többek közt a román hadseregben harcoló egykori szakaszvezetőt. „Caracalban voltam román katona másfél évet. Amikor bejöttek a magyarok, átvettek, aztán német katona is voltam. Amikor vége lett a háborúnak, jött a drótkerítés: orosz fogságba kerültem. Eltelt ott is három év. Ahogy mondták, úgy csináltam, szót fogadtam. A fogságban bádogos és kovács voltam, a veteményeskertben is dolgoztam. 1948-ban szabadultam, akkor jöttem haza” – idézte fel emlékeit György Mihály bácsi.

Köszöntői a hosszú élet titkáról is faggatták. Mihály bácsi kacagva válaszolt: az evés, az ivás és a nők tartják hosszasan életben az embert. Azt már a családta­gok fűzték hozzá, hogy sosem cigarettázott, napi rendszerességgel sétál a szabad levegőn, arca pedig valószínűleg azért annyira sima, mert különös gonddal ápolja. Mihály bácsi vallásos, templomba járó ember. Mostanában ritkábban jut el vasárnaponként szentmisére, de ilyenkor sem hagyja ki a fohászkodást: olvas az imádságoskönyvéből és a helyi tévéadón megnézi az alszegi templomból közvetített misét.

György Mihály 18 éve özvegy, négy gyermeke, tíz unokája, tizenhárom déd- és két ükunokája van. Civil foglalkozása kovács volt, otthon műhelyt működtetett, lakatosként az újfalvi bányában és a kommunizmus éveiben termelőszövetkezetben is dolgozott. „13 éves korától 85 éves koráig ütötte a vasat” – mondta el róla  a lánya. Ferencz Anna hozzátette, édesapja kitűnő egészségnek  örvend, bár néhány éve komolyabb betegségen esett át,  különben azt sem tudja, mi az, hogy magas vérnyomás, azt sem, hol van a mája, szíve vagy veséje. Egyedül a hallása károsodott, és mostanában arra panaszkodik, hogy fájni kezdtek a lábai, de még ma is szemüveg nélkül olvas.  A születésnapi köszöntésen családi adomákat is megismerhettek az ünnepre összegyűltek, és azt is megtudták, hogy a hétvégi családi mulatságon Mihály bácsi nemcsak dalra fakadt, hanem táncra is perdült egyik unokájával.