A havasi mormotáknál előnyt jelenthet a társak jelenléte
Fotó: News.ubbcluj.ro/Grossglockner.at
Erdélyi magyar kutatók a Lyoni Egyetem és a Montpellier-i Egyetem szakembereivel együttműködve cáfolták azt a korábbi feltételezést, miszerint a társas életmód késleltetné az öregedést – derül ki a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és PR-irodájának közleményéből.
2021. március 16., 14:342021. március 16., 14:34
2021. március 16., 14:392021. március 16., 14:39
A BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének evolúcióbiológusai, dr. Vágási I. Csongor és dr. Pap Péter László francia kutatókkal közösen azt vizsgálták, hogy az öregedésre nézve vannak-e előnyei a társas életnek. A kutatás eredményei cáfolják azt a korábbi feltételezést, miszerint a társas életmód késleltetné az öregedést.
melyek a társas élet előnyei, miért éri meg a különböző állatfajoknak elviselni a társas élet hátulütőit, illetve mi az oka annak, hogy egyes fajok szalmaláng életűek, míg mások igen magas kort érnek meg? A szakirodalomban létezik egy feltételezés, mely összekapcsolja e két problémát. Eszerint a társas életmód egyik jelentős előnye abban keresendő, hogy a szociális társak tehermentesítik a szaporodó egyedet, ezáltal késleltetve vagy lassítva annak öregedését, ami biológiai értelemben a túlélési és szaporodási képességek hanyatlását jelenti.
A közlemény szerint a kutatásban részt vevő francia biológusok korábban havasi mormotáknál (Mormota mormota) figyelték meg, hogy azok az egyedek, amelyek jelentős segítséget kapnak társaiktól, kevésbé öregednek. Mindeddig azonban tisztázatlan volt, hogy a társas életmód csak bizonyos fajoknál függ össze az öregedéssel, vagy az állatvilágra általánosan érvényes ez az összefüggés, továbbá az is kérdésként merült fel, hogy csak magasfokú szociális rendszerekben (például kooperatív szaporodású fajoknál) jelenik meg ez az előny, vagy a lazább szociális rendszerekben is.
A kutatócsoport nagy mennyiségű szakirodalom átfésülése nyomán 101 vadon élő emlősfaj, valamint 36 vadon élő madárfaj öregedését adatolta.
Az öregedés ezzel szemben a nagyobb testméretű és lassabb életvitelű, azaz idősebb korban ivaréretté váló, hosszabb élettartamú fajoknál kezdődik később és megy végbe lassabban.
Van azonban néhány fokozottan szociális faj, amelynél előnyt jelenthet a társak jelenléte. Ilyenek a kooperatívan szaporodó fajok, például a havasi mormoták, vagy az euszociális fajok, melyeknek egyik leghíresebb képviselője az emlősök között a csupasz turkáló (Heterocephalus glaber).
– olvasható a közleményben, Bizonyos fogascetek mellett az ember azon ritka emlősök közé tartozik, amelyeknél a menopauza beálltát követően, vagyis az elöregedés után is folytatódik az élet. Ennek egyik lehetséges, ám néhány bírálattal is rendelkező evolúcióbiológiai magyarázata az úgynevezett nagymama-hipotézis. Az elmélet értelmében a reproduktív ciklus végére érkezett, idősebb nő besegít saját utódjának az utódgondozásba, vagyis az unokák felnevelésébe. A társas szerveződés és a szoros, családi szociális rendszeren belüli segítségnyújtás az emberihez hasonló, magasan szocializált fajoknál enyhítheti azon egyedek öregedését, akik szaporodásuk idején sok segítséget kapnak.
Mivel ez az első olyan kutatás, mely a problémát kiterjedt mintán vizsgálja, a szerzők óvatosságra intenek következtetéseik érvényességével kapcsolatban. Fontosnak érzik kiterjeszteni a kutatást más fajokra is, ugyanakkor a szocialitás mérőeszközein is finomítanának. A részletes tanulmány a legrégebbi, 1665 óta megjelenő, ma is nagy presztízsű tudományos szaklap, a Philosophical Transactions of the Royal Society B hasábjain jelent meg – tájékoztat a BBTE Kommunikáció és PR-irodájának közleménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!