
Letűnt korok luxusát idézi meg a ma már nosztalgiavonatként közlekedő Orient expressz
Fotó: CFR Infrastructura/Facebook
A letűnt korok luxusát idéző Orient expressz Isztambulba tartó járatának szerelvényei áthaladtak kedden az országon is, olyan városokat érintve, mint Segesvár, Brassó, Sinaia és Bukarest. A 19. században útjára indított, napjainkban is közlekedő luxusvonat évente két alkalommal kínál csillagászati áron ötnapos nosztalgiautazást a Párizs–Budapest–Sinaia–Várna–Isztambul-útvonalon.
2022. augusztus 30., 20:242022. augusztus 30., 20:24
Több erdélyi településen is áthaladt kedden az Orient expressz. Az Agatha Christie angol krimiíró Gyilkosság az Orient expresszen című, nagy sikerű regényéből is jól ismert vonat évente kétszer teszi meg az utat Párizsból Isztambulba, olyan fontosabb városokat érintve, mint Bécs, Budapest vagy Bukarest.
A több kocsiból álló nosztalgiaszerelvény kedden el is hagyta az országot a bulgáriai Várna irányába, majd szeptember 4-én tér vissza Isztambulból Bukarestbe, és onnan folytatja útját Budapest felé.
Az eredeti szerelvény vontatta, modern légrugós futóművel és nagy teljesítményű fékrendszerrel modernizált vasúti kocsik nagy múltra tekintenek vissza, belsejük pedig letűnt korokat idéző luxussal kényezteti az utasokat.
az utasok számára ezenkívül büfékocsik is rendelkezésre állnak, ahol olyan ínyencségek közül válogathatnak, mint a csillagászati áron kínált kaviár, skót füstölt lazac tormás körettel, borban párolt kacsamáj, mustáros sült báránycomb vagy citromos sütemény Amalfi fagylalttal.
Fotó: Venice Simplon-Orient-Express
A vonatok királyának is nevezett szerelvény 1882 óta közlekedett a Párizst Konstantinápollyal (a mai Isztambullal) összekötő útvonalon. Ahogy a neve is jelzi (orient keletet jelent – szerk. megj.), megépítését a nyugat-európai országok Kelet iránti érdeklődése inspirálta. A luxusvonat megépítése Georges Nagelmackers belga bankár nevéhez fűződik: amerikai mintára ő hozta létre 1872-ben az első európai étkező- és hálókocsi-társaságot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t. Nagelmackers az akkori legkorszerűbb vasúti kocsikat szerezte be, amelyeket az akkor elképzelhető minden kényelemmel felszereltek.
A vonat imázsát tovább emelte az a tény, hogy a belga király hozzájárult ahhoz, hogy a kocsik oldalát az oroszlános királyi jelkép díszítse.
Fotó: Venice Simplon-Orient-Express
Orient expressz próbaútját 1882-ben tette meg Párizs és Bécs között. Az első Párizs–Konstantinápoly-útra 1883. június 5-én került sor. A „villámvonat” a 3186 kilométert 83 óra alatt tette meg, amely a kor közlekedési viszonyai között minden korábbinál gyorsabb, ráadásul elegánsabb volt.
Az Orient expressz 1889 és 1914 között élte fénykorát. Ez idő alatt több uralkodó is utazott a vonaton, többek között Ferdinánd bolgár fejedelem és II. Friedrich bádeni herceg, de a vonat utasa volt Agatha Christie, Marlene Dietrich német–francia származású színész- és énekesnő, Szergej Gyagilev, az orosz balett megalapítója, Mata Hari holland kalandornő, Václav Havel cseh drámaíró, a független Csehszlovákia első köztársasági elnöke, valamint „Arábiai” Thomas Edward Lawrence angol kém is.
Fotó: CFR Infrastructura/Facebook
Az Orient expressz története bővelkedett természeti katasztrófákban is. Már az első úton Varciorova közelében árvíz késleltette a haladást, néhány nappal később pedig földcsuszamlásba futott. 1929-ben Isztambul előtt a magas hóban akadt el a vonat. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult ki, valószínűleg ez az eset ihlette Agatha Cristie-t regénye megírására. 1901-ben pedig a vonat mozdonya túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján, és a falat ledöntve a vasúti étteremben állt meg.
Fotó: Venice Simplon-Orient-Express
Az első világháború alatt nem közlekedett az Orient expressz.
A világégést követően az Orient expressz elveszítette luxusjellegét, és másodosztályú kocsikkal is közlekedett. Az 50-es években egyre rövidebb szakaszokat tett meg, majd pedig megszűnt. Ekkorra már sem gyorsaságban, sem luxusban nem tudta felvenni a versenyt az olyan közlekedési eszközökkel, mint a repülő. Az expressz 2009-ben megszűnt állandó menetrend szerint közlekedni, de nosztalgiajáratként az eredeti szerelvénnyel továbbra is közlekedik a London–Velence-, illetve az eredeti, Párizs–Isztambul-útvonalon.
Fotó: CFR Infrastructura/Facebook
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
szóljon hozzá!