2009. szeptember 02., 09:592009. szeptember 02., 09:59
Az ELTE Etológia Tanszékén, Csányi Vilmos vezetésével 1994-ben megkezdődött kutatások nyomán ma már a világ számos országában etológusok és más viselkedéskutatók vizsgálják a kutyaelme képességeit. A téma 250 szakértő részvételével megrendezett első nemzetközi tudományos konferenciáját is Budapesten rendezték meg 2008 júliusában.
A magyar kutatók igazi találmánya, hogy a viselkedéskutatók számára „hozzáférhetővé tették” a kutyát – emelte ki a Science. – Míg korábban sokan „mesterséges fajként” tekintettek rá, az ELTE etológuscsoportja úgy kezelte, mint olyan állatot, amely az emberi közösségben találta meg természetes közegét. A Science rámutatott, a magyar kutatók kezdeményezésére egymás után kerülnek a tudományos érdeklődés középpontjába jól ismert, de eddig kevéssé vizsgált kutyaképességek.
Többek között az ELTE-n foglalkoztak először azzal, hogy milyen képességeire alapoz a kutya, amikor az emberrel vizuális vagy akusztikus jelekkel kommunikál. Az etológusokat és más viselkedéskutatókat az foglalkoztatja, hogy a kutyák mit tartanak fontosnak, amikor a környezetüktől tanulnak, és miért tudnak viszonylag könnyen beilleszkedni az emberi környezetbe ősükkel, a farkassal szemben. A kutatások bizonyították, hogy a kutya világa – a farkaséval szemben – emberközpontú.
A kutya számára nemcsak fontos az emberi jelenlét, hanem viselkedését is sok szempontból az emberéhez igazítja. A kutyák viselkedésének vizsgálatát jelentősen előrelendítette, hogy két éve elkészült a faj genetikai térképe. Mivel ismert tény, hogy a kutyák sok olyan betegséget megkapnak, amely embereknél is előfordul, genetikai vizsgálatuk az emberi betegségek gyógyításához is közelebb vihet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok