2009. szeptember 02., 09:592009. szeptember 02., 09:59
Az ELTE Etológia Tanszékén, Csányi Vilmos vezetésével 1994-ben megkezdődött kutatások nyomán ma már a világ számos országában etológusok és más viselkedéskutatók vizsgálják a kutyaelme képességeit. A téma 250 szakértő részvételével megrendezett első nemzetközi tudományos konferenciáját is Budapesten rendezték meg 2008 júliusában.
A magyar kutatók igazi találmánya, hogy a viselkedéskutatók számára „hozzáférhetővé tették” a kutyát – emelte ki a Science. – Míg korábban sokan „mesterséges fajként” tekintettek rá, az ELTE etológuscsoportja úgy kezelte, mint olyan állatot, amely az emberi közösségben találta meg természetes közegét. A Science rámutatott, a magyar kutatók kezdeményezésére egymás után kerülnek a tudományos érdeklődés középpontjába jól ismert, de eddig kevéssé vizsgált kutyaképességek.
Többek között az ELTE-n foglalkoztak először azzal, hogy milyen képességeire alapoz a kutya, amikor az emberrel vizuális vagy akusztikus jelekkel kommunikál. Az etológusokat és más viselkedéskutatókat az foglalkoztatja, hogy a kutyák mit tartanak fontosnak, amikor a környezetüktől tanulnak, és miért tudnak viszonylag könnyen beilleszkedni az emberi környezetbe ősükkel, a farkassal szemben. A kutatások bizonyították, hogy a kutya világa – a farkaséval szemben – emberközpontú.
A kutya számára nemcsak fontos az emberi jelenlét, hanem viselkedését is sok szempontból az emberéhez igazítja. A kutyák viselkedésének vizsgálatát jelentősen előrelendítette, hogy két éve elkészült a faj genetikai térképe. Mivel ismert tény, hogy a kutyák sok olyan betegséget megkapnak, amely embereknél is előfordul, genetikai vizsgálatuk az emberi betegségek gyógyításához is közelebb vihet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
Látogatottsági adatok