Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A világon először kaptak mesterségesen előállított vért egy brit klinikai kísérlet résztvevői, az eljárás könnyebbé teheti a rendszeresen transzfúzióra szorulók és a ritka vércsoporttal rendelkezők életét – írja a Bbc.com.
2022. november 07., 14:352022. november 07., 14:35
A kísérletben azt vizsgálják, hogy a kis – néhány evőkanálnyi mennyiségű – mesterséges vér milyen hatásokat vált ki az emberi szervezetben. Egyelőre két ember vesz részt a kísérletben, de a kutatók legalább tíz embert szeretnének bevonni a vizsgálatokba. A tesztalanyok legalább négy hónapnyi különbséggel egy adag normál vért és egy adag mesterséges vért kapnak.
A vérátömlesztések akkor sikeresek, ha a donor vér vagy annak komponensei kompatibilisek a recipiens (a beteg) vérével.
A vérkészletek mennyisége gyakran azon is múlik, mennyien hajlandóak vért adni, de például Nagy-Britanniában mindössze három egységnyi vért tárolnak az 1950-es években Indiában azonosított, rendkívül ritka Bombay-vércsoportból.
A vörösvérsejtek átlagosan 120 nap után bomlanak le a szervezetben. Hagyományos úton általában fiatal és idősebb vörösvérsejtek keverékét használják véradásnál. Az új eljárással frissen előállított, ténylegesen 120 napig működő vörösvérsejteket adnának a pácienseknek, így a kutatók szerint ritkábban és kisebb mennyiségben kellene transzfúziót kapniuk.
Farrukh Shah, az NHS transzfúzióért felelős igazgatója szerint a kutatás megalapozza a vörösvérsejtek mesterséges előállítását, amelyek aztán biztonságosan használhatók lennének olyan betegségekben szenvedők transzfúziójára, mint például a sarlósejtes vérszegénység. Hozzátette: kutatásuk azok számára lehet különösen jelentős, akik számára egyébként korlátozott a vérátömlesztés lehetősége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!