A múzeumban az ország minden térségéből megtalálhatóak szalmakalapok
Fotó: Barabás Ákos
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli hétvégén a szalmakalap-készítés több évszázados hagyományát bemutató kőrispataki szalmakalap-múzeum. A falunappal egybekötött rendezvényről, a múzeum működéséről, a szalmakészítés mesterségéről Szőcs László, az intézmény vezetője beszélt a Krónikának.
2021. július 23., 16:212021. július 23., 16:21
Jubileumát ünnepli hétvégén a Hargita megyei Kőrispatakon található, idén húszéves szalmakalap-múzeum. A szalmakalapvarrás több évszázados hagyománya ma is él az Etéd községhez tartozó településen, az országszerte ismert kalapokat és a fejfedő készítés folyamatát múzeumban tekinthetik meg a településre látogatók.
Az egyedi látványosságot kínáló múzeumot évente több ezren keresik fel, ezenkívül a helyiek minden évben falunappal egybekötött fesztivált szerveznek a település hagyományának népszerűsítésére – mondta el megkeresésünkre Szőcs László, a múzeum működtetője, a szombaton tartandó rendezvény szervezője, aki az intézmény húszéves működését értékelte lapunknak, és a kalapkészítés hagyományáról mesélt.
A gazdag szalmakalap-gyűjteménynek helyet adó múzeumot 2001-ben hozták létre, az alapítók célja az volt, hogy bemutassák az ide látogatóknak a kalapkészítés mesterségét, és megőrizzék a hagyományt az utókornak – mondta el Szőcs László. Hozzátette, a kalapok fonatokból készülnek, ezek számos változatát meg lehet nézni, tapintani, érinteni.
A gyűjteményben az ország minden régiójából vannak kalapok, ezenkívül külföldről is láthatók kuriózumok. „Kőrispatakról az egész országot ellátták szalmakalappal, minden vidékre a megfelelő típusú fejfedőt gyártották, ezért már a kiállítás megnyitásakor láthatóak voltak a Székelyföldön használt vagy a teljesen más technikával készülő máramarosi kalapok” – mesélt a kezdetekről a múzeum vezetője.
de van amikor a helyiek az intézmény udvarán fonják a szalmát, az arra látogatók pedig megtekinthetik, hogyan készül a szalmafonat, hogy zajlik a kalapvarrás.
A kiállítás arra is kitér, hogy a kalapon túl más formája is létezik a szalma feldolgozásának, a kőrispatakiak ugyanúgy készítenek falidíszeket, táskákat, használati tárgyakat, karácsonyi dekorációkat is. A múzeum a falu és a térség életére is kihat – mondta el Szőcs László. Az egyedi gyűjteményt évente több ezer látogató keresi fel, és amióta a Kőrispatakra vezető utat feljavították, hétvégente az ország minden területéről, Magyarországról, sőt Ausztráliából is érkeznek érdeklődök.
– hívta fel a figyelmet a múzeumvezető. Van még néhány család, amely megtermeli a szalmát, a téli időszakban elkészíti a tárgyakat, nyáron fesztiválokon vagy üzletekben mellékjövedelemként értékesíti. A hagyomány tovább életetése a célja az évente július végén megszervezett szalmakalap-fesztiválnak is. A helyi önkormányzat támogatásával megrendezett esemény idén a pandémia miatt szerényebb műsort kínál – mondta el Szőcs.
A szervezők szombaton főzőversennyel, hagyományőrző programokkal, esti mulatsággal várják a Kőrispatakra látogatókat. További információk az eseményről a szalmakalap-fesztivál Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!