A múzeumban az ország minden térségéből megtalálhatóak szalmakalapok
Fotó: Barabás Ákos
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli hétvégén a szalmakalap-készítés több évszázados hagyományát bemutató kőrispataki szalmakalap-múzeum. A falunappal egybekötött rendezvényről, a múzeum működéséről, a szalmakészítés mesterségéről Szőcs László, az intézmény vezetője beszélt a Krónikának.
2021. július 23., 16:212021. július 23., 16:21
Jubileumát ünnepli hétvégén a Hargita megyei Kőrispatakon található, idén húszéves szalmakalap-múzeum. A szalmakalapvarrás több évszázados hagyománya ma is él az Etéd községhez tartozó településen, az országszerte ismert kalapokat és a fejfedő készítés folyamatát múzeumban tekinthetik meg a településre látogatók.
Az egyedi látványosságot kínáló múzeumot évente több ezren keresik fel, ezenkívül a helyiek minden évben falunappal egybekötött fesztivált szerveznek a település hagyományának népszerűsítésére – mondta el megkeresésünkre Szőcs László, a múzeum működtetője, a szombaton tartandó rendezvény szervezője, aki az intézmény húszéves működését értékelte lapunknak, és a kalapkészítés hagyományáról mesélt.
A gazdag szalmakalap-gyűjteménynek helyet adó múzeumot 2001-ben hozták létre, az alapítók célja az volt, hogy bemutassák az ide látogatóknak a kalapkészítés mesterségét, és megőrizzék a hagyományt az utókornak – mondta el Szőcs László. Hozzátette, a kalapok fonatokból készülnek, ezek számos változatát meg lehet nézni, tapintani, érinteni.
A gyűjteményben az ország minden régiójából vannak kalapok, ezenkívül külföldről is láthatók kuriózumok. „Kőrispatakról az egész országot ellátták szalmakalappal, minden vidékre a megfelelő típusú fejfedőt gyártották, ezért már a kiállítás megnyitásakor láthatóak voltak a Székelyföldön használt vagy a teljesen más technikával készülő máramarosi kalapok” – mesélt a kezdetekről a múzeum vezetője.
de van amikor a helyiek az intézmény udvarán fonják a szalmát, az arra látogatók pedig megtekinthetik, hogyan készül a szalmafonat, hogy zajlik a kalapvarrás.
A kiállítás arra is kitér, hogy a kalapon túl más formája is létezik a szalma feldolgozásának, a kőrispatakiak ugyanúgy készítenek falidíszeket, táskákat, használati tárgyakat, karácsonyi dekorációkat is. A múzeum a falu és a térség életére is kihat – mondta el Szőcs László. Az egyedi gyűjteményt évente több ezer látogató keresi fel, és amióta a Kőrispatakra vezető utat feljavították, hétvégente az ország minden területéről, Magyarországról, sőt Ausztráliából is érkeznek érdeklődök.
– hívta fel a figyelmet a múzeumvezető. Van még néhány család, amely megtermeli a szalmát, a téli időszakban elkészíti a tárgyakat, nyáron fesztiválokon vagy üzletekben mellékjövedelemként értékesíti. A hagyomány tovább életetése a célja az évente július végén megszervezett szalmakalap-fesztiválnak is. A helyi önkormányzat támogatásával megrendezett esemény idén a pandémia miatt szerényebb műsort kínál – mondta el Szőcs.
A szervezők szombaton főzőversennyel, hagyományőrző programokkal, esti mulatsággal várják a Kőrispatakra látogatókat. További információk az eseményről a szalmakalap-fesztivál Facebook-oldalán olvashatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!