Az élménypedagógia a gyűjtőszenvedélyből alakult ki
Fotó: Facebook/Benedek Márk
Nem zavarja, ha „kígyót-békát” mondanak rá, sőt egyenesen kedvesek szívének a hidegvérű állatok: Benedek Márk temesvári hüllőgyűjtő visszatérő vendég az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, ahol élménypedagógia céljával tart bemutatókat a gyerekeknek. Az élménypedagógia lényege, hogy a közönség tagjai kézbe vegyék az óriáskígyókat vagy az egzotikus gyíkokat, mert szerinte ezzel leküzdhető az előítélet, amit az emberek többsége táplál a hüllőkkel szemben.
2025. február 23., 09:022025. február 23., 09:02
Az aradi magyar iskolaközpontban – amelyben a bölcsődétől érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyerekek – ezen a héten zajlik az Iskola másként elnevezésű egyhetes programsorozat. Az alternatív oktatás során különféle rendezvényeket, előadásokat tartanak a diákseregnek, az egyik érdekesség a hüllőkiállítás, pontosabban hüllőbemutató, amire most is Benedek Márkot kérték fel. A múlt tanévhez képest ezúttal más csúszómászókat hozott el az élménypedagógiás foglalkozásra.
„Arra törekszem, hogy mindig újítsak egy kicsit, ezért új állatokkal, új barátokkal jöttem, hogy lássák, megismerjék, és hátha meg is jegyzik egy életre őket. Egy kockás pitont hoztam, ami egy elég fiatal egyed, viszont az óriáskígyók kategóriájában a leghosszabb, Ausztráliából egy galléros gyíkot és egy kéknyelvűszkinket, illetve egy görög teknősbéka-preparátumot, mert ezt jobban tudják fogdosni, forgatni, mintha egy élő példány lenne, amit túlstresszelnék” – magyarázta a Krónikának két foglalkozás közötti szünetben.
Előkészítő osztályosoknak magyaráz Benedek Márk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az állatok gazdája szerint nagyon fontos, hogy a hallgatók-nézők kézbe vegyék a példányokat. „Ez az élménypedagógiának a fő eleme: tehát nemcsak mesélek, fényképet mutatok nekik, hanem rátehetik a kezüket, kézbe vehetik, és így sokkal jobban megjegyzik, milyen is az az állat” – foglalta össze.
A lényeg, hogy a gyerekek kézbe vegyék az állatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emberek egy része idegenkedik vagy egyenesen irtózik a hüllőktől, de ezeknek a foglalkozásnak köszönhetően sokan megváltoztatják a hozzáállásukat.
„A fő cél a megismertetés, illetve a félelemnek és sztereotípiáknak az eloszlatása, hogy nem annyira veszélyesek, csúnyák, rossz állatok ezek, hanem szerethetők, és igenis, lehet tartani háziállatként, ha betartunk bizonyos biztonsági előírásokat” – jelentette ki Benedek Márk, akinek a gyűjteménye 28 féle faj 48 példányából áll. Ezeket a lakásában, illetve most már egy háznál tartja, mert nem férnek el egy helyen.
Dobozokban utaztak Aradra a hüllők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Benedek Márk öt-hat éve gyűjt hüllőket, élménypedagógiás foglalkozásokat pedig két-két és fél éve tart. „Elsőre megragadtak a hüllők, csodáltam őket, ezért vásároltam magamnak néhányat. Egy idő után észrevettem a baráti köröm tagjain, hogy őket is érdekli, egyre többször és többen jöttek át hozzám, és akkor támadt az ötlet, hogy miért ne mutassam meg szélesebb körben, több embernek, esetleg gyerekeknek” – mesélt a kezdetekről.
Az egzotikus állatokat többnyire külföldi tenyésztőktől vásárolja a temesvári gyűjtő.
Hidegvér!
Fotó: Facebook/Benedek Márk
„Romániában kevesen foglalkoznak ezzel, de Magyarországon vagy másutt külföldön nagyobb hagyománya van ennek. Általában Magyarországról, Németországból vagy Hollandiából szoktam beszerezni, meg különböző börzékről, vannak egzotikus állatvásárok és -kiállítások, ahová eljönnek a tenyésztők, s ha megtetszik valami, haza lehet vinni” – magyarázta Benedek Márk, aki szerint nem kell kétségbeesni egy kígyó vagy más hüllő láttán.
Tapasztalatból mondja: fő a hidegvér!
Száz éve fogadja a látogatókat és szolgálja a tudományt a kolozsvári füvészkert, amely a világ minden tájáról származó növényritkaságokat és a hazai flóra gazdag gyűjteményét tárja a közönség elé.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
Egyre több országban jelenik meg újra az a narratíva, amely szerint a nők igazi hivatása a család, a konyha és a gyerekszoba.
szóljon hozzá!