
Varga Csaba vasárnap a Liszt Ferenc-repülőtéren
Fotó: MTI
Elindult a Kalifa Himalája Expedíció keretében Varga Csaba nagyváradi hegymászó, hogy az előzetes tervek szerint május közepén megmássza a Himalája harmadik legmagasabb hegycsúcsát, a 8586 méteres Kancsendzöngát.
2018. április 02., 09:502018. április 02., 09:50
Varga Csaba vasárnap este indult el Budapestről, az expedíciót szponzoráló Kalifa termékcsalád tulajdonosával, Sarhan Omarral, aki az alaptáborig kíséri a mászót. Varga Csaba az MTI-nek elmondta, hogy Isztambul érintésével hétfőn érkeznek meg Katmanduba, ahonnan tovább indulva nagyjából a hónap közepére érnek el az alaptáborig. Onnantól nagyjából egy hónap lesz, mire a csúcstámadásra sor kerülhet. A sportoló elmondta, hogy
és bár a Kancsendzönga nem a legnehezebb hegy a nyolcezresek közül, mégis van benne néhány kifejezetten nehezen mászható rész. „Az utolsó szakasz és a csúcstámadás elég meredek és nagyon kell figyelni, de vannak kisebb és nagyobb jégfalak is, amiket még előtte ki kell mászni. Nem a legnehezebb hegy és nem is a legmagasabb, de mindenből van benne” – fűzte hozzá.
Arról, hogy mire kell igazán figyelnie a hegyen, azt mondta, „majd kialakul”, sok mindentől függ, de felkészült az útra és megpróbálja kihozni a maximumot ebből az expedícióból is: nemcsak fel akart jutni a csúcsra, de épségben haza is szeretne érni. Elmondta, hogy nem végzett speciális felkészülést, úgy edzett erre a mászásra is ahogy korábban; terepfutással és gyakori túrázással, viszont az utóbbi időben napi egy óra helyett kettőt futott, összesen heti 100–120 kilométert és igyekezett minden hétvégén mászni is.
és tiszteletükre az alaptáborban egy emléktáblát helyezzen el, valamint mászás közben megkoszorúzza azt a helyet, ahol a hegymászók a feltételezések szerint eltűntek.
Fotó: MTI
„Erőss Zsolt hiteles és sikeres hegymászó volt, egy ösztönző modell” – emelte ki Varga Csaba. Hozzátette: „az ő expedíciójuk legnagyobb tanulsága, hogy tudni kell visszafordulni, és ha azt érzem, hogy nem érek fel úgy, hogy vissza is tudjak jönni, akkor inkább hagyni kell és egy másik alkalommal újra megpróbálni”.
A hegymászó – akinek támogatója a Hazajáró című műsort gyártó cég is – missziója, hogy munkásságával a Kárpát-medencei magyarságot is motiválja. „Fontos, hogy bárhol éljünk is, őrizzük meg magyarságunkat, emberszeretetünket és tiszteljük a mellettünk élő más nemzetiségűeket is” – fogalmazott.
A nyolcezresek közül 2013-ban a Gasherbrum II. 8035 méteres csúcsára jutott fel, majd egy évvel később a 8051 méter magas Broad Peakere, tavaly szeptemberben pedig a Föld nyolcadik legmagasabb csúcsát, a 8163 méter magas Manaszlut mászta meg sikeresen.
A Földön 14 olyan hegy létezik, amelynek főcsúcsa tengerszinttől számítva 8000 méternél magasabb. Ezek mindegyike Ázsiában található, és a Himalája, illetve a Karakorum hegyvonulat részét képezi. A Kancsendzöngát az egyik legveszélyesebb nyolcezresként tartják számon, 8586 méteres magasságával ez a harmadik legmagasabb hegy a világon.
Elsőkét egy brit expedíció mászta meg 1955. május 25-én. Akkor Joe Brown mellett az a George Band állhatott a csúcsára, aki az első sikeres Everest-expedíción is részt vett, szinte napra pontosan két évvel a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsának elérése előtt. Magyar részről Erőss Zsolt és Kiss Péter ért fel elsőként a csúcsára 2013. május 20-án, egy végletekig megerőltető, több mint 24 órás csúcsmászást követően. Az ereszkedés során azonban mindketten eltűntek.
Varga Csaba oxigénpalack használata és teherhordók segítsége nélküli mászik és igyekezni fog, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja: a hegyen napenergiát használ és minden felszerelést, valamint az akár több hónapos ott tartózkodás alatt keletkezett hulladékot is lehozza a hegyről.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!