Életének 67. évében a mexikói Cancúnban elhunyt Paco del Lucía Grammy-díjas spanyol flamencogitáros, zeneszerző, a modern flamenco atyja.
2014. február 26., 15:542014. február 26., 15:54
A flamencogitár legnagyobb modern mestere Francisco Sánchez Gómez néven 1947-ben született az andalúziai Algecírasban. Első gitárleckéit apjától és bátyjától kapta ötéves korában, de már akkor kijavította apja játékát, s ezzel el is dőlt, hogy egy életre a gitár mellett kötelezte el magát.
Tízévesen lépett fel először a Radio Algecírasban. Egy év múlva a húrok kedvéért az iskolát is otthagyta, és csatlakozott a José Gréco vezette flamencocsoporthoz. Első, 1967-ben megjelent szólóalbumán (La fabulosa guitarra de Paco de Lucía) már fellelhetők a saját stílus kialakítására irányuló törekvései.
A cajon dob bevezetésével, a basszus és ütőhangszerek szerepeltetésével egyszerűen áthelyezte a hangsúlyt az addig szokásos flamenco hangzásról. Előadásában az improvizációra épülő, gyönyörű, szenvedélyes, szinte fájdalmas, tizenkét ütemű ritmus érzelemgazdagon, rendkívül virtuóz technikával szólal meg. Lucía már első külföldi fellépésén, 1970-ben óriási sikert aratott a New York-i Carnegie Hall színpadán, népszerűsége azóta is töretlen volt.
A forró hangulatú koncertek mellett számos lemezfelvételt is készített. Albumainak elkészítésekor szívesen együttműködött más művészekkel is, mint Chick Corea, Al di Meola, John McLaughlin. Utóbbi kettő közreműködésével rögzítették 1981-ben a Friday Night in San Francisco-t, amely évekig vezette a különböző slágerlistákat, és sorra döntötte a lemezeladási rekordokat.
A más zenei stílusok iránti nyitottsága ötvöződött kreativitásával és azzal az igyekezettel, amellyel a flamencót a mai világ részévé kívánta tenni. Lucía stílusával a spanyol zenészek egy egész generációjára hatott. Az úgynevezett fúziós flamenco művelője volt, azé a flamenco stílusé, amelyben a különböző dél-amerikai dallamok keverednek a jazz-rockkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az élményalapú utazások kerülnek előtérbe a 2026-os turisztikai trendek szerint: a hagyományos nyaralások helyett egyre többen a természetjárást, az agroturizmust, a városok éjszakai felfedezését és a személyre szabott programokat választják.
2025-ben rekordot döntött a szupergazdagok vagyonának növekedése: a világ 500 leggazdagabb embere összesen 2200 milliárd dollárral gyarapodott, nettó vagyonuk így 11 900 milliárd dollárra nőtt.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!