Elhunyt Hazug Pista, a baktai remeteként emlegetett „mesemondó”

A Köllő István néven 1931. december 6-án született Hazug Pista Gyergyóalfalu határában élt egymaga egy szomszédság nélküli tanyán, emiatt gyakran emlegették a baktai remeteként. Gúnynevét és hírnevét egyaránt színes – és talán túlságosan is kiszínezett történeteinek köszönhette, amelyek miatt sokan meglátogatták apró tanyáján az egykori vadőrt. Baktai otthonában egy alfalvi család talált rá holtan.

„Gyergyóalfalu határában, túl a lakott részen, a Maros mellett van egy tanya. Ott lakik Hazug Pista, az egykori vadőr, aki olyan történeteket kanyarít, hogy még a nagy mesemondó, Berecz András is csodájára jár. Hazug Pista igazságai kerültek ebbe a kötetbe, mindegyikét maga a kiötlő mondja el, mesékkel szórakoztatva, tanácsokat adva úgy, hogy abból kikerekedjék életrajza és világszemlélete” – olvasható a Hazug Pista igazsága című kötet fülszövegében. Hazug Pista a 2002-ben készült, Ez úgy igaz, ahogy hiszitek című dokumentumfilmben is szerepel, amelyben a rendező és Berecz András nagyotmondó falusi mesemondók nyomába eredt.

„Az első világháborúból hazatérők közül sokan szerettek mesélni, lódítani. Az otthoniak pedig hittek nekik, mert nem ismerték a világot. Ezek a történetek arról szóltak, hogy amerre a magyar katona járt, milyen hatalmas dolgokat lehetett látni. Ma is élnek még olyanok, akik a háborúról és hadifogságról figurásan mesélnek, bánatnak, balsorsnak így öltenek nyelvet” – olvasható a film szinopszisában.

Berecz András rendszeresen látogatta Hazug Pistát, hogy ötleteket gyűjtsön tőle, hogy meghallgassa a meséket, amelyekben a bársonyos viperák lepotyogtak az égből, amikor a rókát úgy megijesztette Hazug Pista, hogy az „jettibe” kiugrott a bőréből, így nem kellett megnyúzni, vagy a szárazságbeli halakról, melyek kétéves korukban sem tudtak még úszni. Szórakoztatott nemrég báli közönséget is Alfaluban, de ha szavának hinni lehet, Andropovval, Hitlerrel is parolázott, hogy a pápával való cimboraságról ne is beszéljünk.