Filep Erzsébet unokája segítségével ismertette a széki női viselet darabjait
Fotó: Bede Laura
A széki női öltözködés rendjébe, kulisszatitkaiba nyújtott betekintést Filep Erzsébet viseletkészítő az Erdélyi Hagyományok Háza szerdai nyílt napján. A széki születésű hímző az alapítvány kincses városi székházában mutatta be féltve őrzött darabjait, majd unokáját népviseletbe öltöztetve ismertette a mezőségi hagyományokat a Kolozsvári Magyar Napok közönségének.
2024. augusztus 22., 14:322024. augusztus 22., 14:32
A legdrágább, legelőkelőbb darabjait mutatta be Filep Erzsébet viseletkészítő a Melodyként emlegetett, gyönyörűen felújított egykori Központi Szálló épületében. Az Erdélyi Hagyományok Háza szerdai nyílt napján a magyarnapozók megtudhatták, hogy
Amíg kislányok, ruhájuk egy darabból áll, amelyet köntösnek neveznek, a konfirmációt követően pedig már édesanyjuk bármely darabját felvehetik, ugyanis a széki viselet anyáról lányra öröklődik.
A kislányok ruhája egy darabból áll
Fotó: Bede Laura
„Így lehetőségük van mindet bemutatni, mert minden vasárnap más-más ruhával mentek a templomba, még most is. És mindenki arra törekedett, hogy neki is olyan ruhája legyen, mint másnak” – magyarázta a széki születésű, Szamosújváron élő viseletkészítő, majd sorra bemutatta a kiállított darabokat, amelyek színe, anyaga az alkalomtól és a viselő életkorától függ. Kiemelte, hogy sokakban felmerül a kérdés, miért nem fehér a széki menyasszonyi ruha, a válasz erre:
Az eseményen ezt nem tekinthette meg a közönség, ugyanis épp a Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva.
Balról jobbra konfirmált lányok, férjhez ment nők és középkorúak által viselt öltözetek
Fotó: Bede Laura
Ritkaságnak számított ugyanakkor az a több mint százéves kasmír fersing (szoknya), amelynek anyagját Indiából hozták zsidó kereskedők. Filep Erzsébet rámutatott, a ruha előkelőségét pont az anyag minősége adta, valamint az apró lerakásokhoz sokkal több anyagra volt szükség, így ez is a tájegység gazdagságáról árulkodott.
Az asszony- vagy menyecskeviselethez már társul egy jegykendő, amelyet az ara anyósától kap ajándékba, ez a szokás napjainkban is él.
idővel viszont már használhatták a véráldozatot szimbolizáló piros hímzést.
Fiatal lányok által, ünnepnapokon viselt darabok
Fotó: Bede Laura
A színhasználat a középkorúak viseleténél, körülbelül 40 éves kornál megint változik, sötétebb lesz, ugyanis ekkor konfirmál a lánygyermek, és az anyának tovább kell adnia ruháit. Az idősebbek öltözeténél pedig már teljesen sötét színeket használtak. „Azért volt érdekes régen a népviselet, mert ha valaki meglátott egy hölgyet az utcán, meg tudta mondani, hogy melyik faluból származik, milyen közösségből, mennyi idős, és milyen viselet van rajta, ünneplő vagy hétköznapi” – magyarázta Filep Erzsébet, aki Boglárka unokáján szemléltette az öltöztetés módját.
Az életkor előrehaladtával egyre sötétebb színeket használtak
Fotó: Bede Laura
A csizmával kapcsolatban érdekességként elárulta,
Mint kifejtette, a csizma felhúzásával kezdődik az öltözés, öltöztetés, utána jöhet az ing, majd a pendelynek nevezett alsószoknyák, a fersing, ruha (kötény), lájbi (mellény), pántlika, gyöngy és alkalomtól függően különböző kiegészítők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!