Filep Erzsébet unokája segítségével ismertette a széki női viselet darabjait
Fotó: Bede Laura
A széki női öltözködés rendjébe, kulisszatitkaiba nyújtott betekintést Filep Erzsébet viseletkészítő az Erdélyi Hagyományok Háza szerdai nyílt napján. A széki születésű hímző az alapítvány kincses városi székházában mutatta be féltve őrzött darabjait, majd unokáját népviseletbe öltöztetve ismertette a mezőségi hagyományokat a Kolozsvári Magyar Napok közönségének.
2024. augusztus 22., 14:322024. augusztus 22., 14:32
A legdrágább, legelőkelőbb darabjait mutatta be Filep Erzsébet viseletkészítő a Melodyként emlegetett, gyönyörűen felújított egykori Központi Szálló épületében. Az Erdélyi Hagyományok Háza szerdai nyílt napján a magyarnapozók megtudhatták, hogy
Amíg kislányok, ruhájuk egy darabból áll, amelyet köntösnek neveznek, a konfirmációt követően pedig már édesanyjuk bármely darabját felvehetik, ugyanis a széki viselet anyáról lányra öröklődik.
A kislányok ruhája egy darabból áll
Fotó: Bede Laura
„Így lehetőségük van mindet bemutatni, mert minden vasárnap más-más ruhával mentek a templomba, még most is. És mindenki arra törekedett, hogy neki is olyan ruhája legyen, mint másnak” – magyarázta a széki születésű, Szamosújváron élő viseletkészítő, majd sorra bemutatta a kiállított darabokat, amelyek színe, anyaga az alkalomtól és a viselő életkorától függ. Kiemelte, hogy sokakban felmerül a kérdés, miért nem fehér a széki menyasszonyi ruha, a válasz erre:
Az eseményen ezt nem tekinthette meg a közönség, ugyanis épp a Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva.
Balról jobbra konfirmált lányok, férjhez ment nők és középkorúak által viselt öltözetek
Fotó: Bede Laura
Ritkaságnak számított ugyanakkor az a több mint százéves kasmír fersing (szoknya), amelynek anyagját Indiából hozták zsidó kereskedők. Filep Erzsébet rámutatott, a ruha előkelőségét pont az anyag minősége adta, valamint az apró lerakásokhoz sokkal több anyagra volt szükség, így ez is a tájegység gazdagságáról árulkodott.
Az asszony- vagy menyecskeviselethez már társul egy jegykendő, amelyet az ara anyósától kap ajándékba, ez a szokás napjainkban is él.
idővel viszont már használhatták a véráldozatot szimbolizáló piros hímzést.
Fiatal lányok által, ünnepnapokon viselt darabok
Fotó: Bede Laura
A színhasználat a középkorúak viseleténél, körülbelül 40 éves kornál megint változik, sötétebb lesz, ugyanis ekkor konfirmál a lánygyermek, és az anyának tovább kell adnia ruháit. Az idősebbek öltözeténél pedig már teljesen sötét színeket használtak. „Azért volt érdekes régen a népviselet, mert ha valaki meglátott egy hölgyet az utcán, meg tudta mondani, hogy melyik faluból származik, milyen közösségből, mennyi idős, és milyen viselet van rajta, ünneplő vagy hétköznapi” – magyarázta Filep Erzsébet, aki Boglárka unokáján szemléltette az öltöztetés módját.
Az életkor előrehaladtával egyre sötétebb színeket használtak
Fotó: Bede Laura
A csizmával kapcsolatban érdekességként elárulta,
Mint kifejtette, a csizma felhúzásával kezdődik az öltözés, öltöztetés, utána jöhet az ing, majd a pendelynek nevezett alsószoknyák, a fersing, ruha (kötény), lájbi (mellény), pántlika, gyöngy és alkalomtól függően különböző kiegészítők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!