Az egyre gyakrabban rendezett hagyományos vásárok révén mintha a már régen halottnak hitt kézműves és kisiparos szakmák megújhodását vélnénk felfedezni, ám ez nem minden esetben van így.
2015. október 05., 13:122015. október 05., 13:12
2015. október 05., 15:072015. október 05., 15:07
Ezt igazolja Alexandru Rotar példája is, aki Maros megye egyetlen üvegművese, és aki mesterségének csínját-bínját szívesen átadná olyan fiataloknak, akiknek van türelme és kitartása ahhoz, hogy munkájuk gyümölcsét tíz év után élvezhessék.
Az országban egyébként legfeljebb öt üvegművesmester tevékenykedik napjainkban. A magyarul kiválóan beszélő, Marosvásárhelyen élő Alexandru Rotart gyakran látni az ország különböző pontjain szervezett kézműves vásárokon.
Többször is volt alkalmunk megbizonyosodni arról, hogy ha az ember beszédbe elegyedik vele, először a szakma Erdélyben való meghonosodásának történetét vázolja fel. Lelkesedéssel beszél az üvegművesség műhelyeiről, az úgynevezett üvegcsűrökről, és részletekbe menően értekezik arról, hogy hogyan is készül az üveg.
Az erdélyi arisztokrácia által Bohémiából (a történelmi Csehországból) és Velencéből hozatott művészek tanítványaikká fogadták a helyieket is, majd az ősi mesterség titkai apáról fiúra szálltak. Az üvegolvasztás helyszíneit, műhelyeit üvegcsűrnek hívták, és ezek működéséhez akár három-négy falu is hozzájárult: volt aki a homokot, mások az oltott meszet szállították, ismét mások az olvasztáshoz szükséges fát. Az idők során azonban az üvegcsűrök, szakemberek hiányában, megszűntek.
Őseitől örökölte a szakma szeretetét
A 44 éve a szakmában dolgozó kézműves dédnagyapja is üveges volt valamikor Görgényszentimrén, akinek a szerszámait és üvegtárgyait a padláson találta meg a dédunoka. Alexandru Rotar előbb Tordán végezte tanulmányait, majd az ottani üveggyárban dolgozott, később pedig többek között a marosvásárhelyi vegyipari kombinátban és a fotópapírgyárban készített laboratóriumi kellékeket, de keze alatt alakult számos utcai neonreklám is.
Rotar a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének tagja, a marosvásárhelyi Farkas Lovagrend nemese, aki azt állítja, az üveg megmunkálásának, nemesítésének nagyon sokféle módszere, technikája van. „Rengeteg időt felvesz, amíg az ember megtanul „beszélni az üveggel\", amíg megérti, hogyan működik, miként folyik, melyek a megmunkálás lépései. Kell tudni, hogy mit akarunk készíteni, mert ha nem, egy pillanat, és visszafordíthatatlanul elfolyt az üveg\" – magyarázta. Hozzátette: az üvegművesség enciklopédiányi tudást jelent, számos üvegmegmunkálási technikát, titkot kell birtokolnia egy valamire való mesternek. A vásárokon üvegcsövek lánggal történő hajlítását szokta bemutatni, azt mondja, ez a legkeresettebb a piacon, de többek között fest, díszít, gravíroz is üveget – hogy csak a legismertebb technikákat említsük.
Üvegfújás gyerekeknek
Egy, a megyei tanács által finanszírozott projekt keretében nemsokára Segesváron szerveznek gyerekek számára egy képzést, amelynek keretében karácsonyi gömböket fújhatnak és festhetnek majd Alexandru Rotar vezetésével. Az üvegműves ugyanakkor megjegyezte: a mesterséghez sok türelem és kitartás kell. Az elméletet meg lehet tanulni az iskolapadban, de a gyakorlati alapok elsajátításához legalább három év szükségeltetik, az üvegművesség minden csínjának-bínjának elsajátításához pedig legkevesebb tíz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!