Egy szökőmásodperccel hosszabb a keddi nap a Föld valós forgási ideje és az atomórák által mért idő közti eltérés kiegyenlítése érdekében.
2015. június 29., 18:112015. június 29., 18:11
„A Föld folyamatosan lassul, a saját tengelye körüli forgása átlagosan 2 ezredmásodperccel késik naponta” – magyarázta Daniel MacMillan, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának tudósa.
A lassulást az árapályerők okozzák, de közrejátszanak más tényezők is, például a bolygónk belsejében játszódó folyamatok, a kőzetlemezek mozgása, vagy a légköri és óceáni áramlatok dinamikájában bekövetkező változások – idézte MacMillant az EScience News hírportál.
Ennek folytán egy szoláris nap valójában nem 86400 másodpercből áll, ahogy a nagy pontosságú atomórák alapján kiszámított egyezményes koordinált világidőből következne, hanem 86400,002 szekundumig tart. Az eltérést a szökőmásodperc hivatott kiegyenlíteni, amelynek fogalmát a Nemzetközi Csillagászati Unió vezette be 1970-ben, amikor az atomórák használatával nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenletes a Föld forgása.
A szökőmásodperc nemzetközi alkalmazása 1972. január 1-jével kezdődött, szokásos napja június 30. vagy december 31., amikor éjfélkor egy szekundummal meghosszabbodik a nap. Az extra másodperc beiktatását a párizsi székhelyű Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszer Szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service) jelenti be.
Két szökőmásodperccel hosszabbodott meg az év 1972-ben, majd 1999-ig minden évben beiktattak egy-egy szökőmásodpercet, azóta viszont ritkábbá váltak az „évhosszabbítások”. Az idei lesz a 26. alkalom, amikor beiktatnak egy szökőmásodpercet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!