
Egy gyergyószentmiklósi származású tudós, Páll-Gergely Barna nevéhez fűződő érdekes zoológiai felfedezést ismertetett nemrég a Krónika (Parányi puhatestűekre bukkant az erdélyi származású tudós, október 2.).
2015. október 08., 12:342015. október 08., 12:34
2015. október 08., 12:422015. október 08., 12:42
Éspedig bemutatta a legkisebb eddig ismert csigafajt. A nagyközönség számára ez rendkívüli felfedezés, mivel ilyen kis mérettel nem találkoznak, az állatvilágot tanulmányozók számára azonban természetes.
Nemcsak a puhatestűek (csigák, kagylók, bogárcsigák és fejlábúak) lehetnek parányiak, eltérően a megszokott vizuális nagyságoktól. Kevesen tudják, hogy a köztünk élő rovarfajok – a megszokott bogár, lepke, méh, darázs, sáska, légy és szúnyog – között is vannak parányiak. Az eddig ismert legkisebb rovar (insecta) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) csoportjába tartozik, és mindössze 0,1 milliméter nagyságú. A neve Mymaridae, és kisebb, mint egy papucsállatka.
A parányi rovarka, darázska szárnyai nem hártyából állnak, mint a méheké, darazsaké, hanem finom rojtokból. A molekulányi kicsinység élősködő. Hogy a csillós egysejtűek (Protozoa) ilyen mikroszkópikusak, az közismert, klaszszikus példák az iskolában, lehet látni őket mikroszkóppal a szénaázalékban. Csakhogy – és itt van az állatvilág érdekessége, amire általában a zoológusok figyelnek fel – amíg a papucsállatkák egy nagy sejtből állnak, addig az említett parányfürkész darázs (Mymaridae) sok ezer sejtből.
Minden zoológus számára köztudott, hogy a legtöbb állatfaj a trópusokon él, a legtöbb, felfedezésre váró faj pedig a jelentősen tönkretett esőerdőkben vár arra, hogy felfedezzék. (És vannak növénytani szenzációk is: 1994 ben fedeztek fel Ausztráliában, az új-dél-walesi nemzeti parkban egy ma is élő, 110 millió éves trópusi páfrányfenyőt, a Wollemia nobilist.) A fent említett darázska egy hiperparazita.
Ez azt jelenti, hogy más, úgymond élősködő bogár, lepke, darázs petéjébe tojja a sajátját, ezáltal a fejlődő pici lárva táplálékhoz jut. A parányfürkészek nálunk is élnek, a fürkészdarazsak (Ichneumonidae) csoportjába tartoznak. Itt is nagyon parányiak és a „kártevők” elleni küzdelembe tartoznak a petefürkészek (Trichogrammatidae). Általában 1 mm nagyságrendűek, évtizedekkel ezelőtt ők voltak a gyümölcsösök vegyszer nélküli védekezésének a harcosai, amit mai szóval biofegyvereknek neveznénk.
Romániában az 1980-as években létezett egy program ezeknek a parányi fürkészeknek a kitenyésztése (az Egyesült Államok elöl járt a példával) és a gyümölcsösökben való eleresztése érdekében. A feladat az volt, hogy a parányfürkészek beletojják a petéiket a gyümölcsöket károsító bogarak, lepkék, legyek és mások petéibe, lárváiba, és így nem kell a vegyszeres védekezés. Igazi ökovédekezés lett volna. Ez azonban sajnos elmaradt, a fákat a jól bevált permetlével védik ma is, jócskán károsítva a környezetet.
De parányi bogarakért sem kell Japánba vagy a trópusokra menni, a gazdag erdélyi rovarvilág is rejt érdekességeket, nálunk is élnek 1–2 milliméteres bogárkák. Alulírott 1998-ban közöltem először Romániában olyan bogárcsoportról, a holyvákról (Staphylinidae), amely a Hargita-hegységben fellelhető, ahol természetesek az 1–2 mm-es fajok, egyedek (Akadémiai Kiadó, 2003.)
Ilyen az általam is közzétett bogárfauna egyike, a Gyropaena fasciata (a mellékelt rajzon). A holyvák gombákban, korhadt fatörzsekben, trágyában, madárfészkekben, avarban élnek.
A bogarakról pedig (Cooleoptera) ne csak az óriásbogarak, a tenyérnyi nagyságú Góliáth, Herkules bogarak jussanak eszünkbe, hiszen köztudottan közöttük is vannak parányiak, amelyek kisebbek az ismertetett holyvácskánál. A legkisebb bogár a Trichosella nana, azaz törpe, mindössze 0,25 mm hosszú. De meglehet, hogy a dél-amerikai őserdők még rejtenek felfedezésre váró fajokat, hiszen az állatvilágban a rovarfajok száma „csak” egymillió.
Patkó Ferenc
A szerző székelyudvarhelyi tanár, zoológus
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!