Egy „tiszta” drogfüggő vallomásai

Öreg alkoholista van, öreg dohányos van, de öreg narkós nincs – tartja a mondás. Dali Csongor immár 13 éve tiszta, de mai napig drogosként határozza meg magát. A 31 éves pszichológus doktorandusz szerint nem kell nehéz gyerekkor ahhoz, hogy egy fiatal „elcsússzon”.

Dali Csongor Sepsiszentgyörgyön született, a gyerekkori keserűségek pedig korán elkezdődtek életében: édesapja elhagyta az országot a kommunista rezsim alatt, ami miatt édesanyját, nagyszüleit évekig zaklatta a Szekuritáté, de amíg az apa velük élt, addig is csak a csalás, megaláztatás, veszekedés jutott a családnak.

Csongor élete első törésének tartja apja viselkedését, és mai napig „küzd azzal a genetikai állománnyal”, amelyet örökölt. De vallja, hogy bár a genetikai térképünk előre meghatározott, lehet ellene tenni akaraterővel, kitartással. A nehéz gyerekkort a még nehezebb, lázadó kamaszkor váltotta fel, a fiatal srác elkerülte az iskolát – annak ellenére, hogy jó eszű, okos diák volt –, és már 13 évesen alkoholproblémái adódtak, napokig tekergett a különböző bárokban iskola helyett, majd meg is bukott.

Élete második törésének nagyapjának, a közismert publicistának, a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör napilap megalapítójának, Dali Sándornak a megbetegedését és halálát tartja, ekkor – mint mondta – teljesen összeomlott, és a kilencedik osztály végére már kétes ismeretségeket kötött, majd a piálást felváltották a színes, mosolygós tabletták, fehér és barna porok, míg végül drogfüggő lett.

Gyengeség és figyelmetlenség

„Valójában az én gyengeségem tett drogfüggővé” – vallotta be Dali. Ekkor kezdődött egy négy évig tartó „folyamatos flash”, ahogy fogalmazott, semmi sem érdekelte, senkivel nem törődött, csak azzal, hogy meglegyen a napi cigi és az adag drog.

„A Református Kollégiumba jártam, és azzal kezdtem a napot, hogy a szemben lévő tömbház sarkánál felszívtam két csík drogot. Senki nem vett észre semmit. Ennek magyarázata az, hogy a szülők, akik a legjobbat akarják a gyerekeiknek, egyszerűen homokba dugják a fejüket. Megvásárolnak mindent, pénzt adnak a csemetéjüknek, és ezzel letudják a törődést, szeretetet. Ez pedig szuper alkalom a diáknak, aki már megindult a lejtőn. És a tanárok? A tanárok hamis képet festenek az iskolákról, kijelentve, hogy ott ez nem történhet meg” – magyarázta.

A drogos évek alatt a tizenéves srác partiról partira járt az országban és külföldön is, ha ismerőseivel nem volt pénzük, loptak. A drogpaletta színes volt: füves cigaretta, kokain, porok, tabletták, LSD, gyógyszerek, etnobotanikus szerek, nyugtatók, ketamin. A fiatalok több tíz tablettát tömtek magukba, majd vodkával öblítették le. Mindezt iskolaidőben Sepsiszentgyörgyön. De Dali számára eljött az a pont, ahonnan már nem lehetett tovább csúszni.

A lejtő alja

„Egy bulin voltunk, és versenyeztünk, hogy ki szív fel több anyagot. Azt mondtam, felszívok egy méter ketamint. Megtettem, majd kilenc perc múlva koppantam a padlón. Ha akkor nincs ott egy negyedéves orvosis lány, én ma nem élek. Két fecskendő langyos vízzel mosta át az orrüregemet, így tértem magamhoz. Akkor azt mondtam, ezt tovább nem akarom csinálni” – emlékezett vissza.

Édesanyjának ő maga mesélte el, hogy évek óta drogozik, majd következett az elvonó: öt nap bezárva egy szobába néhány liter vízzel és pár kiló cukorral. A szörnyű napokra nem szívesen emlékszik vissza, súlyos testi sérüléseket okozott magának, pánikbetegségben szenvedett, mellyel azóta is küzd. A leszokást egy pszichológusnak köszönheti, akivel hosszú ideig dolgozott együtt, míg sikerült teljesen tisztának maradnia. Mint mondja, aki egyszer drogos volt, az is marad, csak tiszta évek vannak, teljes leszokás nincs.

Dali Csongor szerint a szülők legyenek éberek, figyelmesek és kommunikáljanak a gyerekkel. Tünetek, jelek mindig vannak, csak észre kell venni. „Ha a gyerek dohányzik, a dobozról pedig kartondarabok hiányoznak, amely a füves cigi sodrásához szükséges, érdemes figyelni. Ha hiperaktív, akkor szintén.

De jelzés lehet a túlzott mélaság, aluszékonyság is. Figyelni kell a baráti társaságra, annak értékrendjére, és amennyiben a kommunikáció nem hoz áttörést, de vannak gyanús jelek, a szülőnek lépéseket kell tennie: vizeletmintából például ki lehet mutatni a kábítószereket” – mondta Dali Csongor.

A férfinak pillanatnyilag a cigaretta az egyetlen káros szenvedélye. Jelenleg pszichológus doktorandusz, a jövőben detoxikációval szeretne foglalkozni. Előadását több helyen is bemutatja – Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen –, hiszen „múltjáról szívesen, jelenéről pedig büszkén mesél”.