
Zsigmond Attila Székelyföldi betyárok című filmjét mutatják be Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében csütörtökön 18 órakor a csíki Lázár-ház dísztermében.
2016. április 13., 20:282016. április 13., 20:28
A 2014-es dokumentumfilmet Zsigmond Attila rendező-operatőr, Iochom István újságíró, a film szakértője és Bajna György producer ismerteti. A Székelyföldi betyárok a szocialista rendszer kezdeti időszakának kevésbé ismert jelenségét, három székely fiatal egyedi szembenállását, rendszerellenes ténykedését mutatja be.
A 2014-es dokumentumfilm nemcsak tényeket közöl a három székely „betyárról\", de a kalandos történetek miatt izgalmas, gördülékeny is. Az ozsdolai Pusztai Ferenc és Dézsi Dénes, valamint a kászonfeltízi Máté György (Jeges) a rendszer kiszolgálói ellen harcoló modern Rózsa Sándorokként próbálták a népet segíteni, az önkényes erdészeket félelemben tartani, az állami boltok termékeit szétosztani a szegények között.
Pusztai, Jeges, Dézsi – az 1950-es évek elején e három név tartotta izgalomban Felső-Háromszéket és a Kászonok vidékét. Egyszerű falusi fiatalemberek voltak, akiket a kommunista hatalom üldözött. A rendszer katonaszökevényként, gyilkosként és rablóként kezelte őket, míg a nép szemében nagy megbecsülésnek és népszerűségnek örvendtek, akárcsak Rózsa Sándor, Angyal Bandi, Sobri Jóska és a többi legendás hírű betyár.
A falusi nép a szegények pártfogóiként és a zsiványbecsület legromantikusabb megtestesítőiként, valóságos balladai hősökként tisztelte és emlegette a három betyárt, akik vakmerő harcba szálltak a kommunista hatalom kiszolgálóival, annak hűséges pribékjeivel. A néha túl vakmerő fiatalemberek fegyverrel a kézben szálltak harcba a kommunista hatalom kiszolgálóival, annak hűséges pribékjeivel, és eszközeikben nem válogatva igyekeztek megakadályozni a szocialista eszmék terjesztését, a kollektivizálást.
Harcuk természetesen nem tudta megváltoztatni a rendszert, de hősies küzdelmük nyomán néhány hatalmával visszaélő személy elnyerte büntetését. Végül mindhármukkal a milícia és a szekuritáté golyói végeztek, és még ma sem tudni, hogy hová temették el őket.
A Hargita Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége 1998-ban a kászonaltízi temetőben állított keresztet Jegesnek a következő felirattal: „Máté György Jeges 1928–1955 a kommunista rendszer áldozata bajtársaival, Dézsi Dénessel és Pusztai Ferenccel együtt\". Negyed évszázaddal a rendszerváltás után, 2014. októberében Ozsdolán emléket állítottak a kommunizmus áldozatainak, így a híres ozsdolai betyárok emlékét szülőfalujukban márványtábla őrzi.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
szóljon hozzá!