Növekvőben van Székelyudvarhelyen is azok száma, akik a futball-világbajnokságon szereplő focistákéhoz hasonló frizurát szeretnének. A fodrászok szerint eddig is kedveltnek számított a futballsztárok hajviselete, viszont a vébé hatására mintegy húsz százalékkal többen kérik a nem mindennapi frizurákat.
2014. július 01., 19:132014. július 01., 19:13
2014. július 01., 19:142014. július 01., 19:14
Szász Ferenc Barna fodrász elmondta, a jelenség már a kilencévesek körében is megfigyelhető, de természetesen a tizennyolc és harminc év közöttiek körében még inkább. Azt is kifejtette, az újszerű frizurák megjelenését a fodrászok sem hagyhatják figyelmen kívül, ilyenkor szakmai jellegű videókból vagy különböző képzéseken kell elsajátítaniuk az új sérók elkészítésének mikéntjét.
„Napjaink trendi hajviseleteit többnyire a brazil Neymar da Silva Santos, a portugál Cristiano Ronaldo és az olasz Stephan El Shaarawy frizurái határozzák meg” – osztotta meg tapasztalatait Bersan Péter fodrász, hozzátéve, akik ilyet szeretnének, sokszor kedvencük fényképével érkeznek a szalonba.
A fodrásznál tartózkodott éppen Cătălin Savin futballista is, aki elmondta, korábban is követte a labdarúgók diktálta trendeket, mivel kedveli az extrém hajviseleteket. Kiss Teréz fodrász is megerősítette, bár nem tapasztalt különösebb változást a vb kezdete óta, mindig is nagy népszerűségnek örvendett és örvend a focisták hajviselete.
A jelenség nem új keletű, hiszen már a Rudi Völler, a Németországgal 1990-ben világbajnokságot nyerő labdarúgó hajviselete stílust teremtett, amelyet később Roberto Baggio csiszolt olaszosan macsósra. Jelentős szerepet töltött be a férfihajviseletek alakulásában David Beckham, aki a 2002-es futball-világbajnokságon először tette „legálissá” a férfiak körében a melírozást, illetve „mohikán frizuráját” is milliók követték. Ennek elterjedéséhez hozzájárult az ismert spanyol focista, Fernando Torres hajviselete is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!