Két és fél mázsás kenyereket süt Szolnokon Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester, aki azt a csapatot vezeti, amely idén ötödik alkalommal süti meg a Kárpát-medence kenyerét. Óriáskenyérből kettőt sütnek: egyik Szolnokon marad, a másikat Kolozsvárra hozzák.
2015. augusztus 13., 17:142015. augusztus 13., 17:14
A Kárpát-medence kenyerei augusztus 20-ra készülnek el. A hatalmas péktermékeket abban a szolnoki óriáskemencében sütik meg, amelyet 2013-ban háromszéki mesterek építettek az észak-alföldi városban. Mint a Székely Hírmondó című lapban olvasható, Diószegi László kis csapata a hét végén indul Szolnokra.
A mesterpék két segítővel utazik Magyarországra, hogy megsüssék a Kárpát-medence kenyereit. Összesen hét kenyeret sütnek: két darab 250 kilogrammost, ezeken kívül még öt darab félmázsás, „kicsi\" kenyeret. Ezekből egyet visszahoznak Erdélybe, Sepsiszentgyörgyre, egyet visznek Vajdaságba, Zentára, egy kenyér Kárpátaljára, Beregszászba kerül, egy pedig Felvidékre, Komáromba jut, az ötödik kenyér Bem tábornok szülővárosába, a lengyelországi Tarnówba kerül.
\"Hét ekkora cipó megsütése időbe telik. Már augusztus 16-án elkezdjük befűteni a kemencét. A sütés 18-án reggeltől 20-a reggelig tart – mondta el Diószegi László. A pékmester kifejtette, valamennyi kenyeret gépi segítség nélkül, kézzel dagasztják. Diószegi elmondása szerint a egy két és fél mázsás kenyérnek legalább 15–16 órát kell sülnie, tehát a két nagy kenyér nem lesz kész egy egész nap alatt. Az 50 kilogrammos kenyerekből is egyszerre legfennebb kettőt lehet sütni, tehát majdnem egy nap azokra is rámegy.
Diószegi kezdeményezésére a Kárpát-medence kenyerének hozzávaóit az elszakított területek képviselői adják össze. \"Idén mi adjuk a pityókát, Kárpátaljáról hozzák a forrásvizet, a zentaiak az élesztővel jönnek, a kovász Komáromból kerül, a lisztet magyarországiak adják. Utóbbiból barátok között is kell legalább fél tonna – ismertette a a pékmester.
A Kárpát-medence kenyerét 2011 óta sütik. Az ötletgazda szolnoki televízió elképzelése szerint a Nemzet Kenyerét sütötték meg, ám ettől a mozgalomtól függetlenül Pécsen is sütni kezdték a Nemzet kenyerét. A különbség csak annyi volt, hogy míg Pécsen sok „normális\" kenyeret sütöttek, Szolnokon, Diószegi mester közreműködésével, 50 kilogrammos kenyérrel indítottak.
\"A nyári uborkaszezonban a sajtó azonnal felkapta a témát, és se vége, se hossza nem volt a csipkelődésnek, hogy akkor melyik kenyér a „nemzetibb\". Emiatt úgy döntöttünk, a pécsit „meghagyjuk\" a Nemzet Kenyerének, mi pedig „átmegyünk\" a Kárpát-medence kenyerébe – foglalta össze a kezdeményezés történetét Diószegi. Hogy a kettőt még véletlenül se lehessen összetéveszteni, a Kárpát-medence kenyere egyre nagyobb lett, főleg azután, hogy 2013-ban Diószegi László háromszéki mesterekkel egy óriáskemencét építtetett Szolnokon, amelyben idén is megsütik a háromnegyed tonnányi kenyeret.
\"Lélekben egyek a Kárpát-medence népei\"
Az elmúlt időszakban 236 tonna búza gyűlt össze a Magyarok kenyere program javára, amelynek központi üzenete a nemzeti összetartozás gondolatának erősítése, amely rácáfol arra a tévhitre, hogy a magyarok nem képesek az összefogásra. A programban Magyarország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött búzaadományt a Központi Búzagyűjtő Napon ünnepélyes keretek között egyesítik, a búzát megőrölik, a lisztből készítik el az augusztus 20-i kenyereket az ország összes megyei jogú városa ünnepsége számára, valamint a budapesti Szent Jobb körmenetre. A liszt jelentős részét idén is a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el. Újdonság, hogy a határon túli települések mellett idén minden magyarországi megyébe, karitatív szervezetek számára is juttatnak a lisztből.
Dankó Béla országgyűlési képviselő szavai szerint kiváló helyre került a búzagyűjtő napi ünnepség, hiszen Szarvas a történelmi Magyarország mértani közepe, Békés megye pedig a mai napig ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz - tette hozzá. Mint fogalmazott, határok ugyan elválasztják az embereket, de lélekben egyek a Kárpát-medence népei, és az egyszerűsített honosítás révén már az állampolgárságuk is azonos. Korinek László pécsi professzor, a Magyarok kenyere program ötletgazdája elárulta, először csupán egyetlen kenyeret szeretett volna sütni az ország megyéiből és a Kárpát-medencéből összegyűjtött búzából, tavaly viszont már kétszázezer darab egykilogrammos kenyér készülhetett a felajánlott búzából.
Szokatlan riasztás miatt vonult ki hétfőn késő este az aradi csendőrség: valamivel 23 óra a 112-es segélyhívószámon jelentette be egy férfi, hogy autója motorházteteje alatt egy kígyó bújt meg.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
szóljon hozzá!