Két és fél mázsás kenyereket süt Szolnokon Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester, aki azt a csapatot vezeti, amely idén ötödik alkalommal süti meg a Kárpát-medence kenyerét. Óriáskenyérből kettőt sütnek: egyik Szolnokon marad, a másikat Kolozsvárra hozzák.
2015. augusztus 13., 17:142015. augusztus 13., 17:14
A Kárpát-medence kenyerei augusztus 20-ra készülnek el. A hatalmas péktermékeket abban a szolnoki óriáskemencében sütik meg, amelyet 2013-ban háromszéki mesterek építettek az észak-alföldi városban. Mint a Székely Hírmondó című lapban olvasható, Diószegi László kis csapata a hét végén indul Szolnokra.
A mesterpék két segítővel utazik Magyarországra, hogy megsüssék a Kárpát-medence kenyereit. Összesen hét kenyeret sütnek: két darab 250 kilogrammost, ezeken kívül még öt darab félmázsás, „kicsi\" kenyeret. Ezekből egyet visszahoznak Erdélybe, Sepsiszentgyörgyre, egyet visznek Vajdaságba, Zentára, egy kenyér Kárpátaljára, Beregszászba kerül, egy pedig Felvidékre, Komáromba jut, az ötödik kenyér Bem tábornok szülővárosába, a lengyelországi Tarnówba kerül.
\"Hét ekkora cipó megsütése időbe telik. Már augusztus 16-án elkezdjük befűteni a kemencét. A sütés 18-án reggeltől 20-a reggelig tart – mondta el Diószegi László. A pékmester kifejtette, valamennyi kenyeret gépi segítség nélkül, kézzel dagasztják. Diószegi elmondása szerint a egy két és fél mázsás kenyérnek legalább 15–16 órát kell sülnie, tehát a két nagy kenyér nem lesz kész egy egész nap alatt. Az 50 kilogrammos kenyerekből is egyszerre legfennebb kettőt lehet sütni, tehát majdnem egy nap azokra is rámegy.
Diószegi kezdeményezésére a Kárpát-medence kenyerének hozzávaóit az elszakított területek képviselői adják össze. \"Idén mi adjuk a pityókát, Kárpátaljáról hozzák a forrásvizet, a zentaiak az élesztővel jönnek, a kovász Komáromból kerül, a lisztet magyarországiak adják. Utóbbiból barátok között is kell legalább fél tonna – ismertette a a pékmester.
A Kárpát-medence kenyerét 2011 óta sütik. Az ötletgazda szolnoki televízió elképzelése szerint a Nemzet Kenyerét sütötték meg, ám ettől a mozgalomtól függetlenül Pécsen is sütni kezdték a Nemzet kenyerét. A különbség csak annyi volt, hogy míg Pécsen sok „normális\" kenyeret sütöttek, Szolnokon, Diószegi mester közreműködésével, 50 kilogrammos kenyérrel indítottak.
\"A nyári uborkaszezonban a sajtó azonnal felkapta a témát, és se vége, se hossza nem volt a csipkelődésnek, hogy akkor melyik kenyér a „nemzetibb\". Emiatt úgy döntöttünk, a pécsit „meghagyjuk\" a Nemzet Kenyerének, mi pedig „átmegyünk\" a Kárpát-medence kenyerébe – foglalta össze a kezdeményezés történetét Diószegi. Hogy a kettőt még véletlenül se lehessen összetéveszteni, a Kárpát-medence kenyere egyre nagyobb lett, főleg azután, hogy 2013-ban Diószegi László háromszéki mesterekkel egy óriáskemencét építtetett Szolnokon, amelyben idén is megsütik a háromnegyed tonnányi kenyeret.
\"Lélekben egyek a Kárpát-medence népei\"
Az elmúlt időszakban 236 tonna búza gyűlt össze a Magyarok kenyere program javára, amelynek központi üzenete a nemzeti összetartozás gondolatának erősítése, amely rácáfol arra a tévhitre, hogy a magyarok nem képesek az összefogásra. A programban Magyarország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött búzaadományt a Központi Búzagyűjtő Napon ünnepélyes keretek között egyesítik, a búzát megőrölik, a lisztből készítik el az augusztus 20-i kenyereket az ország összes megyei jogú városa ünnepsége számára, valamint a budapesti Szent Jobb körmenetre. A liszt jelentős részét idén is a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el. Újdonság, hogy a határon túli települések mellett idén minden magyarországi megyébe, karitatív szervezetek számára is juttatnak a lisztből.
Dankó Béla országgyűlési képviselő szavai szerint kiváló helyre került a búzagyűjtő napi ünnepség, hiszen Szarvas a történelmi Magyarország mértani közepe, Békés megye pedig a mai napig ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz - tette hozzá. Mint fogalmazott, határok ugyan elválasztják az embereket, de lélekben egyek a Kárpát-medence népei, és az egyszerűsített honosítás révén már az állampolgárságuk is azonos. Korinek László pécsi professzor, a Magyarok kenyere program ötletgazdája elárulta, először csupán egyetlen kenyeret szeretett volna sütni az ország megyéiből és a Kárpát-medencéből összegyűjtött búzából, tavaly viszont már kétszázezer darab egykilogrammos kenyér készülhetett a felajánlott búzából.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
szóljon hozzá!