Két és fél mázsás kenyereket süt Szolnokon Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester, aki azt a csapatot vezeti, amely idén ötödik alkalommal süti meg a Kárpát-medence kenyerét. Óriáskenyérből kettőt sütnek: egyik Szolnokon marad, a másikat Kolozsvárra hozzák.
2015. augusztus 13., 17:142015. augusztus 13., 17:14
A Kárpát-medence kenyerei augusztus 20-ra készülnek el. A hatalmas péktermékeket abban a szolnoki óriáskemencében sütik meg, amelyet 2013-ban háromszéki mesterek építettek az észak-alföldi városban. Mint a Székely Hírmondó című lapban olvasható, Diószegi László kis csapata a hét végén indul Szolnokra.
A mesterpék két segítővel utazik Magyarországra, hogy megsüssék a Kárpát-medence kenyereit. Összesen hét kenyeret sütnek: két darab 250 kilogrammost, ezeken kívül még öt darab félmázsás, „kicsi\" kenyeret. Ezekből egyet visszahoznak Erdélybe, Sepsiszentgyörgyre, egyet visznek Vajdaságba, Zentára, egy kenyér Kárpátaljára, Beregszászba kerül, egy pedig Felvidékre, Komáromba jut, az ötödik kenyér Bem tábornok szülővárosába, a lengyelországi Tarnówba kerül.
\"Hét ekkora cipó megsütése időbe telik. Már augusztus 16-án elkezdjük befűteni a kemencét. A sütés 18-án reggeltől 20-a reggelig tart – mondta el Diószegi László. A pékmester kifejtette, valamennyi kenyeret gépi segítség nélkül, kézzel dagasztják. Diószegi elmondása szerint a egy két és fél mázsás kenyérnek legalább 15–16 órát kell sülnie, tehát a két nagy kenyér nem lesz kész egy egész nap alatt. Az 50 kilogrammos kenyerekből is egyszerre legfennebb kettőt lehet sütni, tehát majdnem egy nap azokra is rámegy.
Diószegi kezdeményezésére a Kárpát-medence kenyerének hozzávaóit az elszakított területek képviselői adják össze. \"Idén mi adjuk a pityókát, Kárpátaljáról hozzák a forrásvizet, a zentaiak az élesztővel jönnek, a kovász Komáromból kerül, a lisztet magyarországiak adják. Utóbbiból barátok között is kell legalább fél tonna – ismertette a a pékmester.
A Kárpát-medence kenyerét 2011 óta sütik. Az ötletgazda szolnoki televízió elképzelése szerint a Nemzet Kenyerét sütötték meg, ám ettől a mozgalomtól függetlenül Pécsen is sütni kezdték a Nemzet kenyerét. A különbség csak annyi volt, hogy míg Pécsen sok „normális\" kenyeret sütöttek, Szolnokon, Diószegi mester közreműködésével, 50 kilogrammos kenyérrel indítottak.
\"A nyári uborkaszezonban a sajtó azonnal felkapta a témát, és se vége, se hossza nem volt a csipkelődésnek, hogy akkor melyik kenyér a „nemzetibb\". Emiatt úgy döntöttünk, a pécsit „meghagyjuk\" a Nemzet Kenyerének, mi pedig „átmegyünk\" a Kárpát-medence kenyerébe – foglalta össze a kezdeményezés történetét Diószegi. Hogy a kettőt még véletlenül se lehessen összetéveszteni, a Kárpát-medence kenyere egyre nagyobb lett, főleg azután, hogy 2013-ban Diószegi László háromszéki mesterekkel egy óriáskemencét építtetett Szolnokon, amelyben idén is megsütik a háromnegyed tonnányi kenyeret.
\"Lélekben egyek a Kárpát-medence népei\"
Az elmúlt időszakban 236 tonna búza gyűlt össze a Magyarok kenyere program javára, amelynek központi üzenete a nemzeti összetartozás gondolatának erősítése, amely rácáfol arra a tévhitre, hogy a magyarok nem képesek az összefogásra. A programban Magyarország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött búzaadományt a Központi Búzagyűjtő Napon ünnepélyes keretek között egyesítik, a búzát megőrölik, a lisztből készítik el az augusztus 20-i kenyereket az ország összes megyei jogú városa ünnepsége számára, valamint a budapesti Szent Jobb körmenetre. A liszt jelentős részét idén is a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak juttatják el. Újdonság, hogy a határon túli települések mellett idén minden magyarországi megyébe, karitatív szervezetek számára is juttatnak a lisztből.
Dankó Béla országgyűlési képviselő szavai szerint kiváló helyre került a búzagyűjtő napi ünnepség, hiszen Szarvas a történelmi Magyarország mértani közepe, Békés megye pedig a mai napig ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz - tette hozzá. Mint fogalmazott, határok ugyan elválasztják az embereket, de lélekben egyek a Kárpát-medence népei, és az egyszerűsített honosítás révén már az állampolgárságuk is azonos. Korinek László pécsi professzor, a Magyarok kenyere program ötletgazdája elárulta, először csupán egyetlen kenyeret szeretett volna sütni az ország megyéiből és a Kárpát-medencéből összegyűjtött búzából, tavaly viszont már kétszázezer darab egykilogrammos kenyér készülhetett a felajánlott búzából.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!