Dalok két zenekarra

A Monyo Project gitárosa, dalszerzője és szövegírója, Molnár Endre, alias Monyo 1999-ben alapította a zenekart. 2002-ben a szerelem új tagot hozott a csapatba, Fazakas Ilonát (Baba), akivel boldog házasságban is élnek. Nem szokványos módon az „igen”-t egyik koncertjük alkalmával mondták ki, ahogy azt kell, talpig fehérben és folytatódott a buli. Az általuk megteremtett műfajban egyéb műfajok finom egymásra hangolása is hallható, és a tradicionális elemek díszítésként hatnak. Nemrégiben adták ki nyolcadik lemezüket. 

– Milyen újdonságot kínál új, ColdRock című lemezetek?
– Érdekessége, hogy ez teljesen angol album, slágeres zenével. Nincs annyi szólam, mint példaul az első lemezen, amely 2000-ben jelent meg Freedom címmel. Nem instrumentális zene, hanem hallgatható populáris slágerek vannak rajta, mint a Running vagy a Kiss the Sun, amelyeket a rádiók is egyre többet játszanak. Közben turnézgatunk Romániában és Magyarországon, de koncerteztünk már Görögországban és Szerbiában is. Játszottunk Budapesten ötvenezer ember előtt is, ami tényleg nagy élmény.

A zenekarban és az albumon a magyarországi csapatunkból olyan zenészek játszanak, mint Horváth Zsolt, aki egyébként a Deák Bill Blues Band zongoristája, Barát Béla, a budapesti Honvéd Zenekar állandó dobosa, Szarka Zoltán – Madár basszusgitározik, ő szerbiai származású, a kőbányai stúdióban tanult, korábban Rúzsa Magdi zenekarában játszott. Fekete István, Magyarország egyik legelismertebb trombitása, a Kőbányai Zenei Stúdió tanára is közreműködik az albumon.

– Említetted, hogy létezik magyarországi csapatotok is…
– Két Monyo Project van tulajdonképpen. Van egy Pesten, és van egy Udvarhelyen. A dalok persze ugyanazok, csak a zenekarok másak. Az itteni csapatban játszik Sófalvi Bálint dobos, Péter Attila basszusgitáros.

– És hogy oldjátok meg a próbákat?
– Kettős életünk van. Általában hazajövünk, ülünk két hónapot, körbekoncertezzük Erdélyt, majd visszamegyünk, és ott pörög az élet tovább.

– Hol vagytok igazából otthon?
– Mindenhol. Már hozzászoktunk. A legjobb, amikor itt is vagy, ott is vagy, seholse, de mégis mindenhol.

– Mi szerepel a további terveitekben?
– Annyira nem vagyunk letelepedős alkatok, inkább úgy tervezzük az életünket, hogy jövünk-megyünk a világban, legalábbis amíg nincsenek gyerekeink. Nemrég beszéltünk egyik barátunkkal Franciaországban, és most azt tervezzük, hogy kimegyünk koncertezni, természetesen francia zenészekkel. Májusban pedig, ha minden jól alakul, akkor kimegyünk Londonba, mondhatjuk azt is, hogy nyelvet tanulni és inspirálódni kicsit, vagy esetleg ott is megmérettetni.

– Legközelebb mikor láthat a közönség titeket Erdélyben?
– November 5-én és 25-én Székelyudvarhelyen lépünk fel, majd irány Budapest, hisz ott is vannak folyamatosan felkéréseink. De december 4-én ismét itthon leszünk Udvarhelyen, akkor egy nagyobb méretű koncertet adunk, aztán fellépünk Csíkszeredában is.