
A Latin-Amerikában népszerű cumbia legősibb formáját hozta el Mérába a Los Orangutanes zenekar
Fotó: Méra Világzenei Csűrfesztivál / Facebook
Nemrég világ- és népzenészek, később meg az esőtől menekülő táncos kedvű közönség vette birtokba a Méra Világzenei Csűrfesztivál színpadját. A Kolozs megyei rendezvény színes programkínálatából messze kitűnt a tíztagú Los Orangutanes zenekar, amely Kelet-Európában egyedinek számító cumbia bulibandaként határozza meg magát. A dél-amerikai zenei műfajról, a zenekarról Ivan Tabeirával, a formáció egyik frontemberével és Élő Márton harsonással, a zenekar menedzserével beszélgettünk a színfalak mögött.
2021. augusztus 15., 22:242021. augusztus 15., 22:24
Habár ebben a felállásban a mérai volt az első erdélyi koncertjük, a Los Orangutanes tíz zenésze egyenként ismerős lehet a közönségnek olyan magyarországi együttesekből, mint az Irie Maffia, Besh o droM, Ladánybene 27, Zuboly, Anselmo Crew vagy a Manaky. A magyarországi zenészeken kívül az együttesben játszik az uruguayi Ivan Tabeira énekes és Alex Torres perui gitárművész is. A zenekar elsöprő energiájával mindenkit táncra hívott augusztus 1-jén, a világzenei csűrfesztivál zárónapján, és csakhamar megtudhatta a közönség, mi is a cumbia.
Ivan Tabeira 1979-ben került Uruguayból Magyarországra. Ő a Los Orangutanes egyik énekese, a másik Árkosi Szabolcs, aki megálmodta a zenekart.
– emlékezett vissza a kezdetekre az énekes. Hozzátette, hogy nemcsak az általuk képviselt zenei stílusnak köszönhetik népszerűségüket, hanem Élő Márton munkájának is.
Élő Márton valamivel később, de az első koncert előtt került a zenekarba. „Nagy cumbiarajongó vagyok gyerekkorom óta, és amikor meghallottam, hogy lesz ez a zenekar, be akartam szállni. Mivel van némi tapasztalatom a budapesti meg a magyarországi koncertélettel kapcsolatban az Irie Maffiának köszönhetően, az ott szerzett tapasztalataimmal próbálom segíteni a csapatot” – nyilatkozta a harsonás.
Ivan nem bízott a sikerükben, mert azt gondolta, hogy a cumbia egy ismeretlen dolog a világnak ezen a részén, és arról sem volt meggyőződve, hogy az emberek tudnak táncolni. Kiderült, tévedett, koncertjeik nagy népszerűségnek örvendenek mindenhol.
– mondta Élő Márton, hozzátéve, mérai koncertjüket bemutatkozásnak szánták az erdélyi közönségnek. „Nem egyszerű mostanában zenésznek lenni. Nem könnyű a mai világban a szervezők vagy a közönség figyelmét megragadni. A koronavírussal kellett konkurálnunk meg az olimpiával. Egész egyszerűen az embereket leköti a sok felesleges információ” – fogalmazta meg a kezdő zenekarok egyik problémáját Élő Márton.
Annak kapcsán, hogy miről is szól a cumbia, és mit jelent Kelet-Európában ezt a műfajt egyedül képviselni, a menedzser elmondta,
„Ha elmész egy gettóba, nem salsát, hanem cumbiát fognak hallgatni az emberek, és mivel ezekben az országokban a lakosság nagy része gettókban él, népszerű ez a zenei stílus egész Dél-Amerikában. A stílusnak több változata létezik az argentin vagy Puerto Ricó-i gengsztercumbiától egészen a lakodalmas cumbiáig. Én leginkább az eredeti, kolumbiai változatot szeretem, ami a Karib-tenger vidékén alakult ki, és onnan terjedt el” – fejtette ki a menedzser.
Hozzátette,
A Los Orangutanes autentikus hangszereken játszik, dobokon, elektromos gitáron, basszusgitáron, nem pedig szintetizátoron vagy dobgépeken. A formáció játéka körülbelül a 60–70-es évek zenéjét idézi, és habár van billentyűs az együttesben, nem feltétlenül az a céljuk, hogy mulatóst játsszanak – mondta el Élő Márton.
Élő Márton elmesélte, kisgyerekkorában találkozott először a cumbia műfajával, ugyanis az édesapja sokat utazott munkájából kifolyólag, és az útjairól mindig hozott lemezeket, köztük sok peruit is. Az első zene is, amit csinált, egy perui hangmintából készült.
A gimiben volt egy kis csapatom, akikkel a Tilos Rádiót hallgattuk, és az érdekesebb zenékre összpontosítottunk, és úgy került oda ez a kazetta is. Nem tudtam, hogy cumbia, de nagyon tetszett, hogy nem a megszokott salsa, ugyanis ez számomra egy sokkal egyenesebb, ősibb ritmus” – idézte fel fiatalkori emlékeit a zenész. Évekkel később egy videó- és cédékölcsönzőben egy olyan lemezre bukkant, amelyen ugyanazok a számok voltak, mint azon a kazettán, amit gimis barátaival hallgattak.
– meséli Élő Márton.
A menedzser elmondta, hogy az utóbbi egy-másfél évben igyekezett kialakítani a zenekarnak egy olyan stratégiát, amivel megállják a helyüket a fesztiválpiacon. Meglátása szerint nem elég manapság jól zenélni, hanem stratégiára is szükség van. Ebben volt tapasztalata, hiszen jó pár zenekar születésénél bábáskodott már. A pandémia idején a legtöbben, köztük Ivan is, abba a helyzetbe kényszerültek, hogy civil állást kellett keresniük. „Netpincér vagyok. Motorral, télen kocsival, de imádom. Nekem nagyon bejött” – nyilatkozta a frontember.
„Kitaláltuk a lemezt, indítottunk mellé egy adománygyűjtést. A legszigorúbb karanténidőszakban is „orangutánlemezt” kevertem, aztán videókat forgattunk. Mire kinyílt a világ, elő tudtunk állni egy kész termékcsomaggal – mesélte a menedzser.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy hosszú kihagyás után milyen érzés újból közönség előtt játszani. Márton elmondta,
„Nekem ez nagyon hiányzott, ugyanis az az ember vagyok, aki felmegyek a színpadra, és tudatosan addig nyűvöm a közönséget, amíg vissza nem kapom, amit én adok. Ez egy oda-vissza kapcsolódás. Ez az interakció hiányzott rettenetesen” – nyilatkozta a frontember. A harsonás is elmondta, fontos, hogy az energiák pattogjanak egy koncerten oda-vissza, a közönség és a zenekar között legyen egyfajta kapcsolódás. Ez leginkább kis fesztiválokon valósítható meg, éppen ezért a mérai világzenei rendezvény tökéletesen az ő méretükre volt szabva – tette hozzá.
A román-magyar határ mentén vadon élő állatvilág értékeinek megőrzése érdekében hozott létre Regionális Határ-menti Vadvilág Monitoring Központot a Debreceni Egyetem, amely együttműködik a Temesvári Egyetemmel.
Több mint kétmillió adatot tartalmaz 407 fajról, 21 országból az OpenBirdMaps (OBM) online adatbázis, amelyet ezelőtt tíz évvel hozott létre a Milvus Csoport. Papp Edgár ökológus a kezdeményezés céljáról, időközbeni bővítéséről beszélt a Krónikának.
Erdélyben a karalábét elsősorban hús- és zöldséglevesek alapanyagaként tartják számon, jó tudni, hogy a nagyvilág gasztronómiáiban nagyon változatos az elkészítési módja.
A szatmárnémeti vasútállomás 126 éves története most hetedik osztályos diákok által kel új életre: a Kölcsey Ferenc Főgimnázium Peronkommandó csapata színdarabbal és feltárt érdekességekkel készül az Örökségünk őrei verseny szombati regionális döntőjére.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg a Galac megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz az esethez igyekvő rendőrautónak. Végül mire a tűzoltók megérkeztek, a lakosok eloltották a lángokat.
Elvitték csütörtökön este a hatos lottó bruttó 22,9 millió lejes (4,5 millió euró) főnyereményét – közölte a Román Lottótársaság.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Újra Kolozsvárra érkezik a generációkat inspiráló brit legenda, Sting. A világhírű zenész az Untold fesztiválon lép fel. A kincses városba több tízezer látogatót vonzó zenei rendezvényen a pop- és elektronikus zene sztárjai is színpadra állnak.
A kalotaszegi viselet egyik legkülönlegesebb darabját, a pártát állítja középpontba Kiss Gabriella népi iparművész frissen megjelent, Kalotaszeg gyöngyös pártái című kötete. A kutató-gyűjtőmunkáról, a párták egyedi világáról a szerzővel beszéltünk.
Az elmúlt 24 órában 43 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 53 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!