
A Latin-Amerikában népszerű cumbia legősibb formáját hozta el Mérába a Los Orangutanes zenekar
Fotó: Méra Világzenei Csűrfesztivál / Facebook
Nemrég világ- és népzenészek, később meg az esőtől menekülő táncos kedvű közönség vette birtokba a Méra Világzenei Csűrfesztivál színpadját. A Kolozs megyei rendezvény színes programkínálatából messze kitűnt a tíztagú Los Orangutanes zenekar, amely Kelet-Európában egyedinek számító cumbia bulibandaként határozza meg magát. A dél-amerikai zenei műfajról, a zenekarról Ivan Tabeirával, a formáció egyik frontemberével és Élő Márton harsonással, a zenekar menedzserével beszélgettünk a színfalak mögött.
2021. augusztus 15., 22:242021. augusztus 15., 22:24
Habár ebben a felállásban a mérai volt az első erdélyi koncertjük, a Los Orangutanes tíz zenésze egyenként ismerős lehet a közönségnek olyan magyarországi együttesekből, mint az Irie Maffia, Besh o droM, Ladánybene 27, Zuboly, Anselmo Crew vagy a Manaky. A magyarországi zenészeken kívül az együttesben játszik az uruguayi Ivan Tabeira énekes és Alex Torres perui gitárművész is. A zenekar elsöprő energiájával mindenkit táncra hívott augusztus 1-jén, a világzenei csűrfesztivál zárónapján, és csakhamar megtudhatta a közönség, mi is a cumbia.
Ivan Tabeira 1979-ben került Uruguayból Magyarországra. Ő a Los Orangutanes egyik énekese, a másik Árkosi Szabolcs, aki megálmodta a zenekart.
– emlékezett vissza a kezdetekre az énekes. Hozzátette, hogy nemcsak az általuk képviselt zenei stílusnak köszönhetik népszerűségüket, hanem Élő Márton munkájának is.
Élő Márton valamivel később, de az első koncert előtt került a zenekarba. „Nagy cumbiarajongó vagyok gyerekkorom óta, és amikor meghallottam, hogy lesz ez a zenekar, be akartam szállni. Mivel van némi tapasztalatom a budapesti meg a magyarországi koncertélettel kapcsolatban az Irie Maffiának köszönhetően, az ott szerzett tapasztalataimmal próbálom segíteni a csapatot” – nyilatkozta a harsonás.
Ivan nem bízott a sikerükben, mert azt gondolta, hogy a cumbia egy ismeretlen dolog a világnak ezen a részén, és arról sem volt meggyőződve, hogy az emberek tudnak táncolni. Kiderült, tévedett, koncertjeik nagy népszerűségnek örvendenek mindenhol.
– mondta Élő Márton, hozzátéve, mérai koncertjüket bemutatkozásnak szánták az erdélyi közönségnek. „Nem egyszerű mostanában zenésznek lenni. Nem könnyű a mai világban a szervezők vagy a közönség figyelmét megragadni. A koronavírussal kellett konkurálnunk meg az olimpiával. Egész egyszerűen az embereket leköti a sok felesleges információ” – fogalmazta meg a kezdő zenekarok egyik problémáját Élő Márton.
Annak kapcsán, hogy miről is szól a cumbia, és mit jelent Kelet-Európában ezt a műfajt egyedül képviselni, a menedzser elmondta,
„Ha elmész egy gettóba, nem salsát, hanem cumbiát fognak hallgatni az emberek, és mivel ezekben az országokban a lakosság nagy része gettókban él, népszerű ez a zenei stílus egész Dél-Amerikában. A stílusnak több változata létezik az argentin vagy Puerto Ricó-i gengsztercumbiától egészen a lakodalmas cumbiáig. Én leginkább az eredeti, kolumbiai változatot szeretem, ami a Karib-tenger vidékén alakult ki, és onnan terjedt el” – fejtette ki a menedzser.
Hozzátette,
A Los Orangutanes autentikus hangszereken játszik, dobokon, elektromos gitáron, basszusgitáron, nem pedig szintetizátoron vagy dobgépeken. A formáció játéka körülbelül a 60–70-es évek zenéjét idézi, és habár van billentyűs az együttesben, nem feltétlenül az a céljuk, hogy mulatóst játsszanak – mondta el Élő Márton.
Élő Márton elmesélte, kisgyerekkorában találkozott először a cumbia műfajával, ugyanis az édesapja sokat utazott munkájából kifolyólag, és az útjairól mindig hozott lemezeket, köztük sok peruit is. Az első zene is, amit csinált, egy perui hangmintából készült.
A gimiben volt egy kis csapatom, akikkel a Tilos Rádiót hallgattuk, és az érdekesebb zenékre összpontosítottunk, és úgy került oda ez a kazetta is. Nem tudtam, hogy cumbia, de nagyon tetszett, hogy nem a megszokott salsa, ugyanis ez számomra egy sokkal egyenesebb, ősibb ritmus” – idézte fel fiatalkori emlékeit a zenész. Évekkel később egy videó- és cédékölcsönzőben egy olyan lemezre bukkant, amelyen ugyanazok a számok voltak, mint azon a kazettán, amit gimis barátaival hallgattak.
– meséli Élő Márton.
A menedzser elmondta, hogy az utóbbi egy-másfél évben igyekezett kialakítani a zenekarnak egy olyan stratégiát, amivel megállják a helyüket a fesztiválpiacon. Meglátása szerint nem elég manapság jól zenélni, hanem stratégiára is szükség van. Ebben volt tapasztalata, hiszen jó pár zenekar születésénél bábáskodott már. A pandémia idején a legtöbben, köztük Ivan is, abba a helyzetbe kényszerültek, hogy civil állást kellett keresniük. „Netpincér vagyok. Motorral, télen kocsival, de imádom. Nekem nagyon bejött” – nyilatkozta a frontember.
„Kitaláltuk a lemezt, indítottunk mellé egy adománygyűjtést. A legszigorúbb karanténidőszakban is „orangutánlemezt” kevertem, aztán videókat forgattunk. Mire kinyílt a világ, elő tudtunk állni egy kész termékcsomaggal – mesélte a menedzser.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy hosszú kihagyás után milyen érzés újból közönség előtt játszani. Márton elmondta,
„Nekem ez nagyon hiányzott, ugyanis az az ember vagyok, aki felmegyek a színpadra, és tudatosan addig nyűvöm a közönséget, amíg vissza nem kapom, amit én adok. Ez egy oda-vissza kapcsolódás. Ez az interakció hiányzott rettenetesen” – nyilatkozta a frontember. A harsonás is elmondta, fontos, hogy az energiák pattogjanak egy koncerten oda-vissza, a közönség és a zenekar között legyen egyfajta kapcsolódás. Ez leginkább kis fesztiválokon valósítható meg, éppen ezért a mérai világzenei rendezvény tökéletesen az ő méretükre volt szabva – tette hozzá.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
szóljon hozzá!