
A Latin-Amerikában népszerű cumbia legősibb formáját hozta el Mérába a Los Orangutanes zenekar
Fotó: Méra Világzenei Csűrfesztivál / Facebook
Nemrég világ- és népzenészek, később meg az esőtől menekülő táncos kedvű közönség vette birtokba a Méra Világzenei Csűrfesztivál színpadját. A Kolozs megyei rendezvény színes programkínálatából messze kitűnt a tíztagú Los Orangutanes zenekar, amely Kelet-Európában egyedinek számító cumbia bulibandaként határozza meg magát. A dél-amerikai zenei műfajról, a zenekarról Ivan Tabeirával, a formáció egyik frontemberével és Élő Márton harsonással, a zenekar menedzserével beszélgettünk a színfalak mögött.
2021. augusztus 15., 22:242021. augusztus 15., 22:24
Habár ebben a felállásban a mérai volt az első erdélyi koncertjük, a Los Orangutanes tíz zenésze egyenként ismerős lehet a közönségnek olyan magyarországi együttesekből, mint az Irie Maffia, Besh o droM, Ladánybene 27, Zuboly, Anselmo Crew vagy a Manaky. A magyarországi zenészeken kívül az együttesben játszik az uruguayi Ivan Tabeira énekes és Alex Torres perui gitárművész is. A zenekar elsöprő energiájával mindenkit táncra hívott augusztus 1-jén, a világzenei csűrfesztivál zárónapján, és csakhamar megtudhatta a közönség, mi is a cumbia.
Ivan Tabeira 1979-ben került Uruguayból Magyarországra. Ő a Los Orangutanes egyik énekese, a másik Árkosi Szabolcs, aki megálmodta a zenekart.
– emlékezett vissza a kezdetekre az énekes. Hozzátette, hogy nemcsak az általuk képviselt zenei stílusnak köszönhetik népszerűségüket, hanem Élő Márton munkájának is.
Élő Márton valamivel később, de az első koncert előtt került a zenekarba. „Nagy cumbiarajongó vagyok gyerekkorom óta, és amikor meghallottam, hogy lesz ez a zenekar, be akartam szállni. Mivel van némi tapasztalatom a budapesti meg a magyarországi koncertélettel kapcsolatban az Irie Maffiának köszönhetően, az ott szerzett tapasztalataimmal próbálom segíteni a csapatot” – nyilatkozta a harsonás.
Ivan nem bízott a sikerükben, mert azt gondolta, hogy a cumbia egy ismeretlen dolog a világnak ezen a részén, és arról sem volt meggyőződve, hogy az emberek tudnak táncolni. Kiderült, tévedett, koncertjeik nagy népszerűségnek örvendenek mindenhol.
– mondta Élő Márton, hozzátéve, mérai koncertjüket bemutatkozásnak szánták az erdélyi közönségnek. „Nem egyszerű mostanában zenésznek lenni. Nem könnyű a mai világban a szervezők vagy a közönség figyelmét megragadni. A koronavírussal kellett konkurálnunk meg az olimpiával. Egész egyszerűen az embereket leköti a sok felesleges információ” – fogalmazta meg a kezdő zenekarok egyik problémáját Élő Márton.
Annak kapcsán, hogy miről is szól a cumbia, és mit jelent Kelet-Európában ezt a műfajt egyedül képviselni, a menedzser elmondta,
„Ha elmész egy gettóba, nem salsát, hanem cumbiát fognak hallgatni az emberek, és mivel ezekben az országokban a lakosság nagy része gettókban él, népszerű ez a zenei stílus egész Dél-Amerikában. A stílusnak több változata létezik az argentin vagy Puerto Ricó-i gengsztercumbiától egészen a lakodalmas cumbiáig. Én leginkább az eredeti, kolumbiai változatot szeretem, ami a Karib-tenger vidékén alakult ki, és onnan terjedt el” – fejtette ki a menedzser.
Hozzátette,
A Los Orangutanes autentikus hangszereken játszik, dobokon, elektromos gitáron, basszusgitáron, nem pedig szintetizátoron vagy dobgépeken. A formáció játéka körülbelül a 60–70-es évek zenéjét idézi, és habár van billentyűs az együttesben, nem feltétlenül az a céljuk, hogy mulatóst játsszanak – mondta el Élő Márton.
Élő Márton elmesélte, kisgyerekkorában találkozott először a cumbia műfajával, ugyanis az édesapja sokat utazott munkájából kifolyólag, és az útjairól mindig hozott lemezeket, köztük sok peruit is. Az első zene is, amit csinált, egy perui hangmintából készült.
A gimiben volt egy kis csapatom, akikkel a Tilos Rádiót hallgattuk, és az érdekesebb zenékre összpontosítottunk, és úgy került oda ez a kazetta is. Nem tudtam, hogy cumbia, de nagyon tetszett, hogy nem a megszokott salsa, ugyanis ez számomra egy sokkal egyenesebb, ősibb ritmus” – idézte fel fiatalkori emlékeit a zenész. Évekkel később egy videó- és cédékölcsönzőben egy olyan lemezre bukkant, amelyen ugyanazok a számok voltak, mint azon a kazettán, amit gimis barátaival hallgattak.
– meséli Élő Márton.
A menedzser elmondta, hogy az utóbbi egy-másfél évben igyekezett kialakítani a zenekarnak egy olyan stratégiát, amivel megállják a helyüket a fesztiválpiacon. Meglátása szerint nem elég manapság jól zenélni, hanem stratégiára is szükség van. Ebben volt tapasztalata, hiszen jó pár zenekar születésénél bábáskodott már. A pandémia idején a legtöbben, köztük Ivan is, abba a helyzetbe kényszerültek, hogy civil állást kellett keresniük. „Netpincér vagyok. Motorral, télen kocsival, de imádom. Nekem nagyon bejött” – nyilatkozta a frontember.
„Kitaláltuk a lemezt, indítottunk mellé egy adománygyűjtést. A legszigorúbb karanténidőszakban is „orangutánlemezt” kevertem, aztán videókat forgattunk. Mire kinyílt a világ, elő tudtunk állni egy kész termékcsomaggal – mesélte a menedzser.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy hosszú kihagyás után milyen érzés újból közönség előtt játszani. Márton elmondta,
„Nekem ez nagyon hiányzott, ugyanis az az ember vagyok, aki felmegyek a színpadra, és tudatosan addig nyűvöm a közönséget, amíg vissza nem kapom, amit én adok. Ez egy oda-vissza kapcsolódás. Ez az interakció hiányzott rettenetesen” – nyilatkozta a frontember. A harsonás is elmondta, fontos, hogy az energiák pattogjanak egy koncerten oda-vissza, a közönség és a zenekar között legyen egyfajta kapcsolódás. Ez leginkább kis fesztiválokon valósítható meg, éppen ezért a mérai világzenei rendezvény tökéletesen az ő méretükre volt szabva – tette hozzá.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!