Fotó: Krónika
2008. március 07., 00:002008. március 07., 00:00
A hollandok által diktált kötészeti divat egyre gyorsabban meghódítja az itteni virágkereskedelmet is. Míg régebben fontos volt a papír, ma a virágoké a fõszerep. Általában vékony mintás selyempapírba burkolják be a csokrokat – elsõsorban nem a dekorálás, hanem a védelem szempontjából –, és jobb helyeken vizes vattába, mûanyag tartóba burkolják a virágszálak végét, hogy kitartson az átadásig. Nõnap táján természetesen a tavaszi virágok a legkedveltebbek és legaktuálisabbak. Tulipánból divat a kis tömött fejû, fehér-zöld árnyalatú, a halvány rózsaszín és a fodros szirmú egyaránt. Fõleg fiatal hölgyeknek szoktak csak fehérre vagy csak rózsaszínre hangolni egy-egy csokrot, ami különféle zöldekkel, tavaszi rügyezõ ágakkal gyönyörû összhatást képez. A jácint vágott virágként tartós, illata uralja a kompozíciót. Ismét divat a szegfû, fõleg kiegészítõ virágként, elsõsorban kis virágú, fürtös fajtájában. A frézia szolid, kevésbé mutatós növény, de illata és kedves szirmai szezontól és alkalomtól függetlenül mindig feldobják a csokrot. A bájos boglárka elvarázsol – biztosan javasolható annak, aki bizonytalan benne, milyen virágot válasszon a tulipán vagy a nárcisz mellé. Amarilliszt, flamingó vagy papagájvirágot, óriás fejû liliomot és más, súlyos, hosszú szárú virágot, netán hajtatott szerencsebambuszt fõleg akkor érdemes ajándékozni, ha akad a hölgy otthonában olyan váza, amelyben ezek kényelmesen elférnek. A nagyfejû virágokhoz divat szobanövények nagy, szokatlan formájú levelét kötni, például filodendronét, szépen megszórva levélfénnyel. Tulipán, jácint, fürtös gyöngyike hagymás cserépben is ajándékozható, szépen feldíszítve. Ez fõleg akkor praktikus, ha kerttulajdonos a hölgy. Az elvirágzott hagymást nem érdemes kidobni. Ha leszáradt a levele, ki kell venni a cserépbõl, és száraz hûvös helyen tartani egészen a következõ õszig. Ekkor kiültethetõ, de ajánlatos megjelölni, hova dugta le az amatõr kertészkedõ a hagymát, nehogy késõbb ugyanoda mást is ültessen valaki. Szerencsés talajviszonyok között egy év múlva ismét a kertben gyönyörködhet a megajándékozott bennük. A mimóza vagy a hajtatott orgona kényes virág – ezeket eléggé kockázatos ajándékozni, mert hamar tönkremennek. Az õszirózsa ilyenkor hangulattalan – jóllehet hálás választás, mert a virága tartós – de legfeljebb mellékszerep juthat neki, mondjuk sárga tavaszi virágok mellé. A kísérõ ágak viszont nem mellékszereplõk: az aranyesõ, vékony ágú, kis „szemû\" barka egyedivé teheti a legegyszerûbb csokrot is. MTI Március 8. – nõjogi harcok, kötelezõ ünneplés A nemzetközi nõnap arra a küzdelemre emlékeztet, amelyet a nõk évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlõ jogokkal és lehetõségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelõ nõ dolgozók tüntettek New York utcáin. 1866 szeptemberében az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) elsõ kongreszszusán határozatot fogadtak el a nõk hivatásszerû munkavégzésérõl. Az 1899. július 14-én kezdõdõ II. Internacionálé alakuló közgyûlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin német politikus és nõjogi harcos beszédében a nõk munkához való jogát, az anyák és gyerekek védelmét hirdette. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az elsõ nemzeti nõnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon elõször a nemzetközi nõnapot. A nemzetközi nõnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. Romániában az 1946-os kommunista hatalomátvételt követõen – miként a közép-kelet-európai szocialista államokban – a nõnap ünneplése kötelezõvé vált. Az eredetileg különbözõ idõpontokban rendezett nõnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.