Fotó: Pixabay
Az éghajlatváltozás aszályokra, árvizekre, hőhullámokra és trópusi megaviharokra gyakorolt sokszorosító hatásával szemben leginkább sebezhető országok támogatására több ezer milliárd dollárra lesz szükség, nem pedig dollármilliárdokra, ahogyan azt az Egyesült Nemzetek Szövetségének pénteken zárult éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) hangoztatták – írja az Agerpres az AFP által ismertetett ENSZ-jelentés tervezetére hivatkozva.
2021. november 14., 12:572021. november 14., 12:57
A skóciai Glasgowban zajlott klímacsúcs egyik legkényesebb témája a gazdag országoknak az a be nem tartott vállalása volt, hogy évi 100 milliárd dollárt juttatnak az éghajlatváltozásoknak kiszolgáltatott országoknak. A levegő további felmelegedése esetén azonban ennél sokkal nagyobb összegekre lesz szükség.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) várhatóan jövő év elején nyilvánosságra kerülő jelentésének tervezete szerint
Az elárasztott városok, az élelmiszerhiány, a halálos hőhullámok és a tömeges népvándorlás az eredetileg becsültek sokszorosára növelik a kiadásokat.
„Az alkalmazkodással járó költségek a korábban becsültnél lényegesen magasabbak, ami az alkalmazkodás-finanszírozási hiány növekedését fogja eredményezni. Az alkalmazkodás jelenlegi finanszírozási rendszere nem felel meg az éghajlati hatások várható mértékének” – olvasható a 4000 oldalas jelentésben.
Ugyanakkor a világ jó úton halad afelé, hogy ne tudja teljesíteni a felmelegedés 1,5 és 2 Celsius-fok közé szorításáról szóló párizsi klímamegállapodásba foglalt vállalást.
Az ENSZ számításai szerint a Föld felszíne a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó felülvizsgált kötelezettségvállalásokkal is a „katasztrofálisnak” számító 2,7 Celsius-fokkal fog melegedni. Minél nagyobb mértékű a hőmérséklet-emelkedés, annál nagyobb költségekkel jár az éghajlatváltozás okozta katasztrófák elleni védekezés – figyelmeztet az IPCC.
Ha 2 fokkal emelkedik a felszíni hőmérséklet, az előrejelzések szerint csak Afrikában évente több tízmilliárddal nőnek az alkalmazkodási költségek.
Az AFP által megszerzett jelentéstervezet részletesen ismerteti az éghajlatváltozás hatásait és az alkalmazkodás növekvő szükségességét.
Számos tudós – köztük a jelentés néhány kulcsszerzője is – sajnálja, hogy nem tették közzé a dokumentumot még a glasgowi klímacsúcs előtt. Időközben a szakértők és diplomaták elkezdtek olyan becsléseket készíteni, amelyek a COP26 egyeztetésein előterjesztett számoknál jóval magasabbak értékeket vetítenek előre.
A 2009-es vállalás, miszerint a fejlett országok 2020-ig, illetve a legújabb döntés szerint 2023-ig 100 milliárd dollárral járulnak hozzá évente a közös klímaalaphoz, arra irányult, hogy segítsen az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett országoknak zöldebbé tenni gazdaságukat és felkészülni az elkerülhetetlen hatásokra.
Ami azonban 2009-ben még jelentős összegnek tűnt, ma már igen csekélynek számít.
– mondta Rachel Cleetus, az Aggódó Tudósok Egyesületének (Union of Concerned Scientists - UCS) közgazdásza.
Mohamed Adow, a nairobi Power Shift Africa szervezet vezetője az AFP-nek elmondta, a 100 milliárd dolláros összeg „még alulról sem súrolja a fejlődő országok valós szükségleteit. Az alkalmazkodás hatalmas vakfolt az éghajlati vészhelyzet kezelésében” – fogalmazott.
Az IPCC-jelentés tervezetének előrejelzései – amelyek szerint az emelkedő hőmérséklet a társadalom gyakorlatilag minden szektorában súlyos károkat fog okozni – nyomatékosan leszögezik, hogy erősíteni kell a védelmet az éghajlatváltozás hatásaival szemben, amelyek még 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esetén is súlyosak lesznek.
Egyetlen alacsonyan fekvő városban, például a dél-kínai Kantonban (Kuangcsou), a becslések szerint további 20 centiméteres tengerszint-emelkedés esetén alkalmazkodási intézkedések hiányában a veszteségek meghaladhatják az évi 250 milliárd dollárt.
A globális felmelegedésre vonatkozó lehető legrosszabb forgatókönyv esetén a Kanton városa által elszenvedett károk meghaladhatják az ezer milliárd dollárt. Más alacsonyan fekvő városoknak, mint például Mumbainak, hasonló mértékű pusztítást kellene elszenvedniük.
ugyanakkora az alapvető növény- és gabonafélék terméshozamának és tápértékének csökkenése fokozza az alultápláltság széles körű terjedését, a hőhullámok pedig csökkenteni fogják a termelékenységet, és megterhelik az egészségügyi rendszereket.
Az IPCC-jelentés szerint az alkalmazkodásba történő befektetések az elkerülhető költségekbe való befektetésnek minősülnek.
Ha például a következő évtizedben 1800 milliárd dollárt költünk korai figyelmeztető rendszerekre, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló infrastruktúrára, mezőgazdaságra, a mangroveerdők védelmére és a vízhez való hozzáférés javítására, mindez „7200 milliárd dollár nettó hasznot hozhat”.
„A klímaalkalmazkodásba való befektetés egy kicsit olyan, mintha biztosítást kötnénk egy biztosan bekövetkező eseményre” – mondta Brian O'Callaghan, az Oxfordi Egyetem kutatója, egy nemrég közzétett ENSZ-jelentés szerzője.
Afrikai államok egy csoportja – Kína, India és más feltörekvő gazdaságok támogatásával – felszólították a fejlett országokat, hogy 2030-tól évente legalább 650 milliárd dollárt mozgósítsanak az alkalmazkodás elkezdésére.
A Fidzsi-szigetek és más kis szigetországok ennek az összegnek a felét javasolták „tartós megoldásokra” fordítani 2025-től – mondta a klímacsúcson az AFP-nek Aiyaz Sayed-Khaiyum, a szigetország gazdasági és éghajlat-változási minisztere. Úgy vélte, a gazdag országoknak fel kell ismerniük, hogy haladéktalanul lépni kell, és a részleges megoldások nem elégségesek.
„Nem tarthat egy évtizedig egyetlen házfal építése – nekünk most van szükségünk menedékre” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!