A Szent Korona és a koronázási kincseink nyomában című tudományos ismeretterjesztő filmet április 27-én délután hat órától vetítik Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében.
2017. április 25., 11:582017. április 25., 11:58
A filmbemutató után közönségtalálkozó is lesz Katona Csabával, Cseh Istvánnal és Bárány Krisztiánnal, a film készítőivel. Az alkotás bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI) „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi legfontosabb kutatási eredményeit és felfedezéseit. Az egyórás film szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.
Az ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált, ennek ellenére a korona kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. Az MTA BTK TTI-ben 2012 közepe óta működő „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.
A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosban (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünket első ízben mutatják be alaposabban – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő.
A nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával. Az alkotás szemlélteti a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjait, a világhódító Szulejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő kötődéseit, valamint koronázásaink kulisszatitkait is – olvasható az Uránia Nemzeti Filmszínház oldalán. A FilmLab által gyártott egyórás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi helyszínek vezetik a Lonely Planet utazási magazin idei halloweeni toplistáját, amin persze igazából nem is csodálkozunk, hiszen a Drakula-kultusz évről évre több turistát vonz messzi tájakról is.
A Webuild olasz építőipari vállalat megkezdte a munkaerő-toborzást a világ leghosszabb függőhídjának építéséhez, amely Szicíliát fogja összekötni a szárazfölddel. A munkálatok még ebben az évben megkezdődnek.
Ragyogó napsütésben főzték szombaton a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon, ahova számos környékbeli és anyaországi látogató érkezett a hétvégén. A Kolozs megyei településen ugyanis 18. alkalommal szervezték meg a csipkebogyó-fesztivált.
A meteorológusok szerint a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg, az úgynevezett poláris örvény Európa felé tart, és a következő hetekben jelentős lehűlést hozhat.
Ha az operettet jól játsszák, szívvel-lélekkel és a megfelelő stílusban, akkor napjainkban is épp olyan érvényes és aktuális, mint amilyen az 1900-as évek elején volt – mondta a Krónikának Plesa Róbert kolozsvári énekművész.
A romániaiak egyharmada úgy véli, hogy a szerencsét bizonyos babonák betartásával befolyásolni lehet, ugyancsak egyharmaduk úgy gondolja, hogy az oltásokat a lakosság irányítására használják – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
A természet és az ember viszonyát boncolgató, érzékeny hangvételű dokumentumfilm-sorozat második része is az Erdélyi-szigethegység világába vezet. A Szendőfi Balázs rendezte Hegyizene 2 előbemutatóját október 23-án tartják a kolozsvári Művész moziban.
Több tolvaj betört a híres párizsi Louvre múzeumba az ablakon keresztül vasárnap reggel, és „felbecsülhetetlen értékű” ékszereket lopott el, mielőtt motorral elmenekült – közölte a francia kormány a Reuters hírügynökség szerint.
Az elmúlt években Erdély turisztikai arculata látványosan átalakult. A természet közelségét, a történelmi városokat és a „fotózható” helyeket kereső turisták egyszerre fedezik fel újra a térséget. De mely helyszínek uralják ma az internetet?
A tavalyi évben jól bevált helyszínen szervezik meg október 24–25-én a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált, amely ezúttal is számos hagyományőrző programot, finomságot kínál a látogatóknak.
Látogatottsági adatok