Csíkszentgyörgyi romák életét dokumentáló alkotótábor

Rostás János házában örömmel fogadtak kedden, amikor megtudták, azzal a céllal mentünk Alcsíkra, hogy megnézzük, mit alkotnak a fotótábor résztvevői. Rostás családjának tagjai elmondták, „Isten követői” lettek, vagyis megkeresztelkedtek, és házuk egyik szobájában tartják vasárnaponként az istentiszteletet a gyülekezetnek.

„Régóta szeretnék egy ilyen helyre eljönni, hiszen azt látom, még mindig nagyon sok az előítélet a cigányokkal szemben. Leültem közéjük, és ők, úgy ahogy voltam, elfogadtak. Sokan mondják, hogy a cigányokban nem lehet megbízni, de ez az önmegtartóztatás példaértékű lehetne bárki számára” – mondta Szigeti Vajk István, a fotótábor egyik csíkszeredai résztvevője. A házigazda családja ugyanis elmondta, amióta megkeresztelkedtek, nem isznak és nem is lopnak.

Rostás János arra is kitért, jól megértik egymást a falubeliekkel, nagy bánatuk viszont, hogy bár évek óta kérik, még mindig nem vezették be az áramot a házukba. „A rendőrrel sincs gondunk, a falubeliekkel sem, fát, kaszálót is adnak. Ezelőtt eleget voltunk rosszak, olyan is volt, hogy a másét lekaszáltuk. De most megértés van, köszönjük az Istennek, és köszönjük, hogy eljöttek és felkerestek, nem is gondoltuk, hogy el fognak jönni hozzánk is a fotósok” – búcsúzkodott Rostás.

A táborban Marosvásárhelyről Bálint Zsigmond, Both Gyula és Tordai Ede, Székelyudvarhelyről Erdély Bálint Előd és Magyari Hunor vesz részt. Őket egy másik csíkszentgyörgyi háznál találtuk, amelynek lakói Jehova tanúi. „Ha valaki »megtért«, és utána nem megy lopni, nem iszik, az nem csak az ő társadalmuknak, a miénknek is jó. Mindenki be van a saját világába tokosodva, és nem nyitunk a cigányok felé. Az, hogy bemenjünk a házukba, megigyunk egy kávét, vagy megebédeljünk, öt-hat éve elképzelhetetlen volt még számomra is” – fogalmazott Magyari Hunor.

„Ejszen papírra tesznek?”

„Ejszen papírra tesznek?” – kérdezte az egyik cigányleány a fotósokat, akik az udvarukon lencsevégre kapták a családot. „Ha volna a cigánynak munkahelye, úgy, mint a magyarnak, jobban élnénk. Ha tudna a cigány írni, olvasni s iskolát végezni, azzal egy kicsit műveltebb is lenne. A falubeliekkel nincs gond, csak nem kapunk munkahelyet, a napszámos munkáért kapott pénzből nem lehet semmit felépíteni” – mondta egy másik roma lány.

Az alkotótábor célja megörökíteni a roma közösséget és annak kapcsolatát a helyi közösséggel. A tábor ideje alatt a fotósok hangsúlyt fektetnek az adott közösség értékeinek, szokásainak, hagyományainak, mesterségeinek, népviseletének megörökítésére, valamint annak a bemutatására, hogyan nyilvánul meg a kulturális sokszínűség egy erdélyi településen.

A téma az utcán hever

„Ez nehéz terep, az is számít, hogyan köszönünk. Mivel túl látványosak, fontos, hogy a fotós ne vesszen el a sok téma közt, legyen valami logikája a munkának, és érződjön a fotós és az alany közötti kapcsolat. Fontos, hogy a képek meséljenek” – osztotta meg velünk Ádám Gyula, a tábor művészeti vezetője, a HMKK munkatársa. Mint mondta, nem minden helyszínen fogadták őket szívesen, az is megtörtént, hogy elkergették. De ez más közösségeknél is elő szokott fordulni, és ilyenkor nem kell erőltetni a dolgokat – fogalmazott a tábor vezetője.

„Sokat számít azonban a beleegyezés, bátorságot ad a fotósnak, aki közelebb kerül az alanyhoz. Első nap, amikor megérkeztünk, le kellett állnunk, mert nagy a témabőség és összevissza kapkodtunk. Külön stratégiát kellett felállítanunk arra vonatkozóan, hogy miként dolgozunk” – ecsetelte Ádám Gyula. Arra is kitért, hogy a helybeli romák, akik megkeresztelkedtek, bevallásuk szerint rossz emberekből jó emberekké váltak, viszont ez azzal is jár, hogy nem táncolnak. „Így nem tudunk táncot fotózni, filmezni, mert a megtérésük miatt nem táncolnak. Ezzel itt szembesülünk, élesben” – mesélte az alkotótábor vezetője.

Dokumentumfilmek a romák életéről

A csíkszentgyörgyi fotótábor egy többszakaszos projekt része. A Hargita Megyei Kulturális Központ a Norvég Alaphoz pályázott, és tízezer euró támogatásban részesült. A következő programot Etéd községben szervezik, ott is fotótábort tartanak majd hasonló tematikában. „A fő célunk, hogy a pályázat keretében két dokumentumfilmet forgassunk a romák életéről. Ehhez dokumentumfilm-pályázatot hirdetett meg a kulturális központ.

Az egyik film Etéd, a másik Csíkszentgyörgy községben készül majd” – mondta el Silló Ágota, a projekt egyik koordinátora. Rámutatott, szeretnék a figyelmet a roma közösségekre irányítani, bemutatni a kultúrájukat, azt, hogy miként él együtt a többségi lakosság a romákkal. „Szeretnénk részt venni a romák integrálásában azáltal, hogy megismerjük az életüket, jobban elfogadjuk őket. Talán így valamelyest mérséklődnek az előítéletek, amelyekkel hozzájuk viszonyulunk” – mondta a projekt koordinátora. A fotótábor anyagát vándorkiállításon mutatják be, naptárt és képeslapokat készítenek belőle, és kiadványokban is megjelentetik. Csíkszentgyörgyön és Etéden filmbemutatót és kerekasztal-beszélgetést is tartanak.