Fotó: Beliczay László
Farkas- és medveállományt mérnek fel, száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányoznak, forrásokat vizsgálnak a zabolai Mikes-birtokon kialakított úgynevezett csendzónában. Az ötéves környezet- és vadvédelmi projekt célja megfigyelni, mi történik az erdős területen emberi beavatkozás nélkül – mondta el a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a projekt egyik vezetője.
2022. január 22., 17:582022. január 22., 17:58
Csendzónát alakítottak ki Kovászna megyében, a zabolai Mikes család birtokában levő erdőterületen. A Szemerja-Görgő közbirtokosság, a Roy Chowdhury Mikes Alapítvány és Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudományi karának közreműködésével megvalósuló
Arról, hogy miért van szükség a csendzóna létrehozására, honnan származik az ötlet, milyen kutatások folynak ott, és mi történik a területtel az öt év elteltével, Sikó-Barabási Sándorral, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudomány karának oktatójával beszélgettünk. A szakember elmondta, az általuk létrehozott csendzóna nem az első a környéken, ugyanis már több éve működnek ehhez hasonló projektek az ország különböző szegleteiben.
A professzor kifejtette, a projekt kezdeti fázisában van, a kutatás keretében elsősorban az állatállomány felmérésével foglalkoznak, ezenkívül következtetéseket vonnak le az adott terület növényvilágával kapcsolatban is. A csendzónában felméréseket végző kutatói csoport összetétele változatos, vannak közöttük természetfotósok, és olyanok, akik terepmunkát végeznek, mások pedig az irodában összegzik az észrevételeket.
„Összesen hatan veszünk részt a kutatásban, melyek közül hárman a Sapientia diákjai. Az öt projekt közül az egyik a medveállományt tanulmányozza, annak méretét, stabilitását, szaporodását és viselkedését” – részletezte a szakember.
A kutatás során a száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányozzák, amelyből több példány is előfordul elszórtan, de akadnak olyanok is, amelyek már elpusztultak. Ezekből szeretnének metszeteket készíteni, és egy kisebb múzeumot összeállítani a Mikes-birtokon – mesélt terveikről Sikó-Barabási Sándor.
A program kitér a csendzónában található források vizsgálatára is, ugyanis a Kárpát-kanyarban jelentősen magas a talaj radioaktivitása. „Azt szeretnénk többek között megtudni, hogy van-e ezeknek a forrásoknak radioaktivitásuk, és miben változik az összetételük a forrástól egészen addig, amíg leérnek a faluig” – részletezte a professzor.
A térség faunájára vonatkozó tudományos megfigyelések összegzésén túl a projekt egyik fontos hozadéka, hogy a kutatások időszakára a csendzónának kijelölt területen szüneteltetik a fakitermelést, valamint megpróbálják távol tartani a „csendzavaró kirándulókat” is. „Az erdőtulajdonosokkal megegyeztünk, és vállalták, hogy öt évig nem folytatnak fakitermelő tevékenységet ezen a helyen. Emellett megpróbáljuk megakadályozni, hogy négykerekű járművekkel és motorokkal se zavarják egyesek a csendet, ebben segítségünkre lesznek a térségben felszerelt kamerák. Azokon tudjuk követni és figyelmeztetésben részesíteni a szabályszegőket. Ugyanis ez nem egy elkerített terület, hanem az erdő egy része” – fejtette ki a szakember.
Hozzátette, a terület jövője attól függ, hogy milyen eredményeik lesznek.
„Öt évre előre nehéz ezt megjósolni. Az is lehet, hogy addig a fák oda nőnek, hogy mégis folytatódnia kell a fakitermelésnek. Ez majd akkor válik el, amikor körülbelül két-három év múlva már látunk kézzelfogható eredményeket. Az eddig az országban lévő csendzónáknak zöme az öt év lejártával visszakerült a normális kerékvágásba. Viszont néhány helyen folytatódtak a vizsgálatok. Olyanról is hallottam, amelyet valószínűleg fokozatosan át fognak alakítani Natura 2000-es természetvédelmi területté” – vázolta a kilátásokat Sikó-Barabási Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!