Fotó: Beliczay László
Farkas- és medveállományt mérnek fel, száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányoznak, forrásokat vizsgálnak a zabolai Mikes-birtokon kialakított úgynevezett csendzónában. Az ötéves környezet- és vadvédelmi projekt célja megfigyelni, mi történik az erdős területen emberi beavatkozás nélkül – mondta el a Krónikának Sikó-Barabási Sándor, a projekt egyik vezetője.
2022. január 22., 17:582022. január 22., 17:58
Csendzónát alakítottak ki Kovászna megyében, a zabolai Mikes család birtokában levő erdőterületen. A Szemerja-Görgő közbirtokosság, a Roy Chowdhury Mikes Alapítvány és Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudományi karának közreműködésével megvalósuló
Arról, hogy miért van szükség a csendzóna létrehozására, honnan származik az ötlet, milyen kutatások folynak ott, és mi történik a területtel az öt év elteltével, Sikó-Barabási Sándorral, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi környezettudomány karának oktatójával beszélgettünk. A szakember elmondta, az általuk létrehozott csendzóna nem az első a környéken, ugyanis már több éve működnek ehhez hasonló projektek az ország különböző szegleteiben.
A professzor kifejtette, a projekt kezdeti fázisában van, a kutatás keretében elsősorban az állatállomány felmérésével foglalkoznak, ezenkívül következtetéseket vonnak le az adott terület növényvilágával kapcsolatban is. A csendzónában felméréseket végző kutatói csoport összetétele változatos, vannak közöttük természetfotósok, és olyanok, akik terepmunkát végeznek, mások pedig az irodában összegzik az észrevételeket.
„Összesen hatan veszünk részt a kutatásban, melyek közül hárman a Sapientia diákjai. Az öt projekt közül az egyik a medveállományt tanulmányozza, annak méretét, stabilitását, szaporodását és viselkedését” – részletezte a szakember.
A kutatás során a száz évnél idősebb fenyőfákat tanulmányozzák, amelyből több példány is előfordul elszórtan, de akadnak olyanok is, amelyek már elpusztultak. Ezekből szeretnének metszeteket készíteni, és egy kisebb múzeumot összeállítani a Mikes-birtokon – mesélt terveikről Sikó-Barabási Sándor.
A program kitér a csendzónában található források vizsgálatára is, ugyanis a Kárpát-kanyarban jelentősen magas a talaj radioaktivitása. „Azt szeretnénk többek között megtudni, hogy van-e ezeknek a forrásoknak radioaktivitásuk, és miben változik az összetételük a forrástól egészen addig, amíg leérnek a faluig” – részletezte a professzor.
A térség faunájára vonatkozó tudományos megfigyelések összegzésén túl a projekt egyik fontos hozadéka, hogy a kutatások időszakára a csendzónának kijelölt területen szüneteltetik a fakitermelést, valamint megpróbálják távol tartani a „csendzavaró kirándulókat” is. „Az erdőtulajdonosokkal megegyeztünk, és vállalták, hogy öt évig nem folytatnak fakitermelő tevékenységet ezen a helyen. Emellett megpróbáljuk megakadályozni, hogy négykerekű járművekkel és motorokkal se zavarják egyesek a csendet, ebben segítségünkre lesznek a térségben felszerelt kamerák. Azokon tudjuk követni és figyelmeztetésben részesíteni a szabályszegőket. Ugyanis ez nem egy elkerített terület, hanem az erdő egy része” – fejtette ki a szakember.
Hozzátette, a terület jövője attól függ, hogy milyen eredményeik lesznek.
„Öt évre előre nehéz ezt megjósolni. Az is lehet, hogy addig a fák oda nőnek, hogy mégis folytatódnia kell a fakitermelésnek. Ez majd akkor válik el, amikor körülbelül két-három év múlva már látunk kézzelfogható eredményeket. Az eddig az országban lévő csendzónáknak zöme az öt év lejártával visszakerült a normális kerékvágásba. Viszont néhány helyen folytatódtak a vizsgálatok. Olyanról is hallottam, amelyet valószínűleg fokozatosan át fognak alakítani Natura 2000-es természetvédelmi területté” – vázolta a kilátásokat Sikó-Barabási Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!