Csángó bált rendeztek Brüsszelben

A hagyományteremtő, első alkalommal rendezett csángó bál és táncház a szervezők elképzelése szerint egy rendezvénysorozat kezdete. Terveik szerint a magyarországi és a határon túl élő magyar közösségek hagyományait bemutató táncos-énekes családi rendezvényt legalább félévenként megtartják.

Pappné Farkas Klára, az Országgyűlés pártjai által létrehozott Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért igazgatóságának elnöke, mint a program társszervezője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az alapítvány olyan programokat igyekszik Brüsszelbe hozni, amelyek a Kárpát-medence magyarságát jellemző értékeket, kulturális hagyományokat, emberi tartást mutatnak. Az alapítványi elnök hangsúlyozta, hogy a csángómagyar közösség létezik, igyekszik megőrizni és továbbvinni közösség-összetartó magyar nyelvét és katolikus hitét, gazdagítva ezzel az európai kultúrát.

Pappné Farkas Klára köszöntőjében felkérte Nagy Zoltánt, Magyarország brüsszeli nagykövetét, hogy ragadjon meg minden lehetőséget arra, hogy Brüsszel politikai színterein is lépjen fel a magyar kisebbségek, ezen belül a csángók jogaiért.

A nagykövet nyitóbeszédében kiemelte, hogy a csángók sajátos és változatos népművészete és kultúrája kivételes értéket képvisel Európa számára. „Napjainkban a csángó nyelvjárások a kipusztulás szélén állnak, és félő, hogy egy vagy két generáció alatt teljesen eltűnnek, és a nyelvvel együtt eltűnhet a nyelv által hordozott kultúra is” – figyelmeztetett.

Ezért az európai kulturális sokszínűség e kiemelkedő, ám veszélyeztetett példájának megőrzése szándékával az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jelentést fogadott el, amely ajánlásként fogalmazta meg, hogy az anyanyelvű oktatás lehetőségét a helyi iskolákban biztosítani kell a csángóknak is – emlékeztetett Nagy Zoltán.

Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke azt üzente a csángó bál résztvevőin keresztül nemcsak a brüsszeli magyaroknak, hogy a nagy távolság ellenére a csángók nem felejtik el a magyar nyelvet, és ápolják évszázados hagyományaikat.

A HUNINEU és a Zengő brüsszeli zenei műhely szervezésében a Flamand Közösségi Centrumban tartott bálon a moldvai csángó zenét Ségercz Ferenc és zenekara szolgáltatta. A táncházat a csángóföldi Pusztináról, Lujzikalagorról és Diószénről érkezett táncosok és énekesek vezették.