2011. január 06., 09:542011. január 06., 09:54
A várhatóan februárban megjelenő dupla kiadásban mindannyiszor a rabszolga szó szerepel majd helyette. „Hatalmas kár, hogy egyetlen szó akadályt képezhet egy csodálatos olvasmányélmény és számos olvasó között” – fogalmazott Alan Gribben, a Montgomeryi Auburn Egyetem angolprofesszora, az új kiadás ötletgazdája és szerkesztője.
A cenzúrázást természetesen sok bírálat éri. Egyesek Twain egy 1888-as levelére hivatkoznak, amelyben az író kifejti, hogy a helyes és a majdnem helyes szó között akkora a különbség, mint a szentjánosbogár és a villámlás (angolul lightning bug és lightning) között. Gribben érvelése szerint ugyanakkor a sértő szó miatt fennáll a veszély, hogy a regények azoknak az irodalmi klasszikusoknak a listájára kerülnek, amelyeket Twain humorosan úgy jellemzett: azok a könyvek, „amelyeket az emberek dicsérnek és nem olvasnak”.
A Twain-szakértő Gribben elmondása szerint gyalázkodó e-mailek özönét kapta az elmúlt időszakban, ezekben azzal vádolják, hogy megszentségteleníti az irodalmi műveket. Nézete szerint ez önmagában bizonyítja, hogy az emberek kényelmetlenül érzik magukat a szó miatt. „Nem egy levélben említik a kifejezést. Valósággal táncolnak körülötte” – jegyezte meg.
A 19. századi amerikai író egy másik szakértője, Stephen Railton, a Virginiai Egyetem professzora szerint Gribben tiszteletre méltó tudós, de az új szövegverzió „szörnyű ötlet”. Railton szerint a regény nyelvezete Amerika múltját tükrözi, a cenzúrázott változat így nem hű ahhoz a korhoz, amelyben Twain írt. A kutató szerkesztésében egy változatlan szövegű verzió jelenik meg idén, amely külön magyarázó összefüggésekkel segíti, hogy az iskolai feldolgozás során körüljárhassák a rasszizmus és a rabszolgatartás kérdéseit. „Ha nem tudjuk ezt megtenni a tanteremben, akkor sehol sem tudjuk” – hangsúlyozta a tudós.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.