Cápák, repülőgéproncsok és búvárélmények a Vörös-tengertől Erdélyig – Búvároktató a „víz alatti moziról”

– fogalmazott a szakember.

Hozzátette, a tömegturizmusra épülő üdülőhelyeken nem ritka, hogy a kezdőket futószalagszerűen kezelik, és a szolgáltatás elsősorban a gyors profitot, nem pedig a biztonságos élményszerzést szolgálja. Éppen ezért azt tanácsolja, hogy a kezdők ne a legolcsóbb ajánlatot keressék, hanem olyan szolgáltatót válasszanak, ahol elegendő időt szánnak a felkészítésre, a szabályok ismertetésére és a résztvevők megnyugtatására. Mint mondta, az első merülés célja ugyanis nem a teljesítmény, hanem az ismerkedés a víz alatti környezettel.

Szabó Kolos szerint egy búvárközpont megbízhatóságát nem feltétlenül a reklámok vagy az internetes értékelések mutatják meg a legpontosabban. A hely működési kultúrájáról sokat elárulhat, milyen állapotban találja a vendég a mellékhelyiséget, mennyire rendezett a recepció, vagy hogyan tárolják a felszereléseket.

– magyarázta a brassói fiatalember.

Szabó Kolos arról is beszélt, hogy a búvárkodás nemcsak megfelelő felkészültséget, hanem jó egészségi állapotot is igényel. Bár a nyaralások során szervezett bemutató merülések a legtöbb ember számára biztonságosan kipróbálhatók, bizonyos betegségek fokozott kockázatot jelenthetnek. Elsősorban a szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi problémák esetén szükséges körültekintően eljárni. Az asztma, egyes tüdőbetegségek vagy a szívproblémák olyan állapotok, amelyeknél érdemes szakorvosi tanácsot kérni.

Arra a kérdésre, hogy mi az a különleges élmény, amely újra és újra visszahívja a búvárokat a víz alá, Szabó Kolos nem a színpompás korallzátonyokat vagy az egzotikus tengeri élővilágot említi elsőként, hanem a nyugalmat.

„Számomra a víz alatti lét egy mélyen megnyugtató, szinte terápiás élmény és több ezer merülés után sem válik-e unalmassá ugyanazt a környezetet látni újra és újra. Úgy érzem, a merülés vonzereje elsősorban nem abban rejlik, hogy mit lát az ember, hanem abban, ahogyan a víz alatt érzi magát” – fogalmazott.

A búvároktató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a merülés ma már jóval többet jelent, mint a víz alatti élővilág megfigyelését. Szerinte szinte minden felszíni érdeklődési körnek létezik víz alatti megfelelője: a természetfotózástól a régészeten át a különböző technikai vagy tudományos tevékenységekig számos hobbi összekapcsolható a búvárkodással. Éppen ez a sokszínűség adja a sportág egyik legnagyobb vonzerejét: mindenki megtalálhatja benne azt az élményt, amely a felszínen már korábban is közel állt hozzá.

– érzékeltette a brassói búvár.

Hozzátette, ezeken a merülőhelyeken gyakran cápákkal is találkoznak. Bár a ragadozók közelsége elsőre félelmetesnek tűnhet, a búvár szerint a megfelelő szabályok betartásával nincs ok aggodalomra. A legkülönlegesebb merülőhelyek között Jordániát említette.

„A Vörös-tenger partján kialakított víz alatti múzeumban leszerelt katonai járművek sorakoznak, a térség legismertebb látványossága pedig egy elsüllyesztett utasszállító repülőgép. A mintegy harminc méter mélyen fekvő gép belsejébe be lehet úszni, miközben a szerkezetet már benépesítették a halak és más tengeri élőlények. Nagyon különleges élmény itt úszkálni, ez az egyik olyan helyszín, ahová bármikor szívesen visszatérnék” – mesélte.

A klímaváltozás hatásai kapcsán elmondta, saját tapasztalatai alapján vannak olyan térségek, ahol a gyors felmelegedés miatt károsodtak vagy elpusztultak a koralltelepek, máshol viszont új élőhelyek alakultak ki, és olyan fajok jelentek meg, amelyek korábban nem voltak jelen.

„A koronavírus-járvány időszaka szintén érdekes tapasztalatokkal szolgált számunkra. Miután a turizmus és a hajóforgalom jelentősen visszaesett, Egyiptomban és Jordániában például több olyan helyszínen találkoztunk delfinekkel, ahol a helyi vezetők szerint évtizedek óta nem bukkantak fel ezek az állatok” – mesélte.

A búvároktató és édesapja nevéhez fűződik a háromszéki Dálnokon működő búvárbázis is, amely az elmúlt években több rendhagyó kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet. A víz alatti kiállítás, a búvársöröző, valamint az idén induló víz alatti borérlelési projekt egyaránt azt a célt szolgálja, hogy közelebb hozza a búvárkodást azokhoz is, akik korábban nem érdeklődtek iránta. Ezenkívül a helyszín közösségi szerepet is betölt: az elmúlt években gyermekotthonok lakói számára szerveztek táborokat a tó partján.

korábban írtuk

Egy erdélyi búvár nagyvilági kalandjai – Szabó Jenő Jacques Cousteau csapatában is megfordult

Szabó Jenő kétségkívül a legismertebb erdélyi búvár, akinek kalandos élet-, pontosabban szakmai útja Kolozsvár környéki barlangokban kezdődött, majd a híres francia tengerkutató, Jacques-Yves Cousteau expedíciójának tagjaként folytatódott.