Harminc évvel az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt súlyos balesetet követően borús képet festett a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet tanulmánya az 1986. április 26-án történt katasztrófa helyszínének jelenlegi állapotáról, és sokkal több erőfeszítésre buzdította Kijevet és a nemzetközi közösséget.
2016. április 19., 14:562016. április 19., 14:56
A környezetvédő csoport jelentésében úgy vélte, sem az ukrán vezetés, sem a nemzetközi közösség nem dolgozott ki fenntartható tervezetet a balesetben leginkább érintett zóna rehabilitálására.
Biztonságba kell helyezni az atomhulladékot
A Greenpeace nyomatékosan arra szólított fel, hogy az 1986. április 26-án felrobbant 4. energiablokk építés alatt álló védőburkának elkészülését követően se hagyja egyedül a gondokkal a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) a gazdaságilag gyengélkedő Ukrajnát – írta az MTI. A védőburok megépítése több mint kétmilliárd eurót tesz ki, és a projekthez negyven ország járul hozzá. Tobias Münchmeyer, a Greenpeace munkatársa úgy vélte, a reaktorban keletkező, óriási mennyiségű atomhulladék biztonságba helyezése milliárdokba fog kerülni.
Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt gáz- és kémiai robbanás a világ egyik legsúlyosabb atomerőművi katasztrófáját okozta, aminek következtében radioaktív stroncium-, cézium- és plutóniumfelhő borította be az északi félteke jelentős részét, egészen a brit szigetekig. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nyugati részének súlyosan sugárszennyezett területein több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A hivatalos adatok szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, aminek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Orvosi vélemények szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható.
Akik nem akarják elhagyni Csernobilt
Több mint százan élnek továbbra is Csernobil környékén – írta az AFP hírügynökségre hivatkozva a Hotnews.ro. A környékbeliek, akiknek átlagéletkora 75 év, az atomkatasztrófa után a sugárzás és betegségveszély ellenére visszatértek hazájukba. A 78 éves Jevgenyij Markevics azt mondta, ő már csak Csernobilban akar élni, ahová 1945-ben telepedett le a családja. Az atomkatasztrófa idején éppen az iskolában tanította diákjait, és mint mondta, senki nem világosította fel őket arról, mi is történt valójában. Miután kitelepítették otthonából, Markevics többször is megpróbált bejutni a lezárt területre, még rendőrnek is kiadta magát, hogy visszatérhessen. Végül munkát vállalt a sugárzást felügyelő hivatalban, azóta nem hagyta el Csernobilt.
A 77 éves Valentina Kuharenko azt mondta, nekik, öregeknek nincsen már amitől félniük. „Nagyon szeretem a szülőföldemet. Remélem, Csernobil egyszer majd ismét gyermekzsivajtól lesz hangos\" – mondta a nő. A Hotnews szerint 1986 óta először 1999-ben született gyerek Csernobilban, egy Maria nevű kislány. Kórosan vérszegény volt, így a család elhagyta lakóhelyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!