Harminc évvel az ukrajnai Csernobil atomerőművében történt súlyos balesetet követően borús képet festett a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet tanulmánya az 1986. április 26-án történt katasztrófa helyszínének jelenlegi állapotáról, és sokkal több erőfeszítésre buzdította Kijevet és a nemzetközi közösséget.
2016. április 19., 14:562016. április 19., 14:56
A környezetvédő csoport jelentésében úgy vélte, sem az ukrán vezetés, sem a nemzetközi közösség nem dolgozott ki fenntartható tervezetet a balesetben leginkább érintett zóna rehabilitálására.
Biztonságba kell helyezni az atomhulladékot
A Greenpeace nyomatékosan arra szólított fel, hogy az 1986. április 26-án felrobbant 4. energiablokk építés alatt álló védőburkának elkészülését követően se hagyja egyedül a gondokkal a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) a gazdaságilag gyengélkedő Ukrajnát – írta az MTI. A védőburok megépítése több mint kétmilliárd eurót tesz ki, és a projekthez negyven ország járul hozzá. Tobias Münchmeyer, a Greenpeace munkatársa úgy vélte, a reaktorban keletkező, óriási mennyiségű atomhulladék biztonságba helyezése milliárdokba fog kerülni.
Az ukrajnai atomerőműben 1986-ban történt gáz- és kémiai robbanás a világ egyik legsúlyosabb atomerőművi katasztrófáját okozta, aminek következtében radioaktív stroncium-, cézium- és plutóniumfelhő borította be az északi félteke jelentős részét, egészen a brit szigetekig. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nyugati részének súlyosan sugárszennyezett területein több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. A hivatalos adatok szerint a balesetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, aminek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Orvosi vélemények szerint a katasztrófát követő 70 évben még 40 ezer haláleset várható.
Akik nem akarják elhagyni Csernobilt
Több mint százan élnek továbbra is Csernobil környékén – írta az AFP hírügynökségre hivatkozva a Hotnews.ro. A környékbeliek, akiknek átlagéletkora 75 év, az atomkatasztrófa után a sugárzás és betegségveszély ellenére visszatértek hazájukba. A 78 éves Jevgenyij Markevics azt mondta, ő már csak Csernobilban akar élni, ahová 1945-ben telepedett le a családja. Az atomkatasztrófa idején éppen az iskolában tanította diákjait, és mint mondta, senki nem világosította fel őket arról, mi is történt valójában. Miután kitelepítették otthonából, Markevics többször is megpróbált bejutni a lezárt területre, még rendőrnek is kiadta magát, hogy visszatérhessen. Végül munkát vállalt a sugárzást felügyelő hivatalban, azóta nem hagyta el Csernobilt.
A 77 éves Valentina Kuharenko azt mondta, nekik, öregeknek nincsen már amitől félniük. „Nagyon szeretem a szülőföldemet. Remélem, Csernobil egyszer majd ismét gyermekzsivajtól lesz hangos\" – mondta a nő. A Hotnews szerint 1986 óta először 1999-ben született gyerek Csernobilban, egy Maria nevű kislány. Kórosan vérszegény volt, így a család elhagyta lakóhelyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!