
A Szárkő-hegységbe telepített bölénycsorda meghonosodott a területen
Négy borjat is nevelnek azok a bölények, amelyeket a romániai Déli-Kárpátokban zajló visszavadítási program keretében bocsátottak szabadon vagy tartanak félig szabad állapotban – közölte kedden honlapján a WWF Románia egyesület.
2018. augusztus 21., 22:202018. augusztus 21., 22:20
A WWF Románia a Rewilding Europe egyesülettel közösen 2014-ben indította el a bölények romániai visszavadítási programját.
A program keretében több szakaszban több tucat bölényt szállítottak a romániai Szárkő-hegységbe, ahol előbb egy 15 hektáros bekerített területen ismerkedtek új környezetükkel, aztán egy 160 hektáros területen kerültek félszabad állapotba, majd teljesen szabadon bocsátották őket. A programot a Ruszka-havasra is kiterjesztették.
Egy borjat a Ruszka-havasba idén hozott, jelenleg félszabad állapotban levő bölény ellett, három idei borjat a Szárkő-hegységbe telepített, teljesen szabadon élő bölénycsordában figyeltek meg a vadőrök. A csordához tartozik két tavalyi borjú is.
A közlemény szerint
A WWF Románia szerint a Szárkő-hegységbe telepített bölénycsorda meghonosodott a területen. Az első két három év után, amikor a nehéz telek, a kék nyelv betegsége és a ragadozó állatok is gyérítették az állományt, mostanra már stabilizálódott a csorda helyzete.
– idézte a WWF Románia közleménye Marina Drugát, a Life-Bizon program koordinátorát.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori honosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. Európában jelenleg Lettországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Romániában Szlovákiában, Oroszországban és Németországban tenyésztenek félszabad állapotban bölényeket. Számuk pár ezerre tehető.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
szóljon hozzá!