Bor: kábulat helyett mámor

A Partium fővárosában tavaly októberben megalakult klub tagjai között ismert helyi arcok, művészek, üzletemberek, újságírók is megtalálhatók. A klub szándéka a borkultúra terjesztése, valamint a történelmi borvidékek megismertetése. Ennek része, hogy a havonta megrendezett foglalkozásokra meghívnak egy borászt, hogy bemutassa az általa termelt nedűket. A mostani választás telitalálatnak bizonyult – nemcsak azért, mert a klubtagok tízféle minőségi bort kóstolhattak végig, hanem azért is, mert Kalló Imre minden egyes nedű kapcsán hol színes szónoklatokban kelt ki a politikum balfogásai és a globalizációs folyamatok ellen, hol szellemes történetekkel szórakoztatta a közönséget.
A résztvevők megtudhatták például, hogy Magyarországon évente mintegy kétmillió tonna hamis bor kerül forgalomba, ám a mai jogszabályi keret inkább annak kedvez, hogy az emberek kezébe kólát, skót whiskyt és sört adjanak, miközben a bort – amely közelebb hozza egymáshoz az embereket – a kereskedelemben alkalmazott óriási árakkal elzárják a nagyközönség elől. „A mi célunk a természetes borászat, a magyar hagyományú szőlő- és borértékrend felélesztése, amelyet 1945 előttig az első három között tartottak számon Európában” – mondta. Ennek illusztrálásaként elárulta, jelenleg 15 hektáron gazdálkodik, 21 féle szőlőt termel, emellett pedig további húsz hektár vár beültetésre. Céljai között szerepel a hagyományos Kárpát-medencei szőlőfajták újrahonosítása, ezért többek között jelentős mennyiségű olaszrizlinget és kékfrankost is termel. A borokat több évig érleli fahordókban, mielőtt palackozná őket. Hogy milyen eredménnyel, azt a közönség ámuldozva tapasztalhatta meg: a kellemes, vajas-barackos aromákat felvonultató, 2002-es olaszrizling és a jóval édesebb, már-már aszú jellegű 2003-as évjárat egyaránt sikert aratott.
Az átmenetet képező 2003-as cabernet sauvignon és merlot házasításából nyert rosé után az egri borvidék emblematikus borából, az egri bikavérből kóstolhatott meg hármat is a közönség. Közben Kalló Imre elmondta, bár az egri bikavér a világ tíz legismertebb borneve között szerepel, maga a bor „utolsó senki”, mivel a kommunista időben a termelőkre kényserített újfajta termelési módszerek miatt rendkívül megromlott a minősége, és jelenleg ezen áldatlan állapotok következményeinek felszámolása zajlik. Nagy sikerű bemutatójának zárásaként Kalló Imre arra intette a borkedvelőket: a borfogyasztás célja a mámor – mely Hamvas Béla szerint a józanság magasabb foka –, nem pedig a kábulat.